2009. június 5., péntek

Savazás

Mivel állandelon azt kapom a fejemre, hogy itt mán csak aktuálpolitika meg orbánviktor van, ezért önbeteljesítem a jóslatot, és röviden aktuálpolitizálni fogok.
Tessék elmenni kedves gyerekek, és behúzni a Fidoxot. (Navracsics Úrnak pedig izenem, hogy utalja mán a zsetont, mert most jöttem haza Görögországból, és nincs meg a kellő pénzmag a következő, Hawaii-i kiruccanásomhoz; mégiscsak nagy segítség vagyok én nekik a kb. 15 olvasómmal, amiből tizennégyen amúgy is elmennek a Fidoxra voksolni, a maradék egy meg marad a valagán otthon.)

Ajándékba pedig megkapják tőlem a Zorbán 89-es beszédét, de pusztán azért, hogy tanuljanak belőle: ez volt ugyanis az Ürdüng Első Nagy Gyűlöletbeszéde, ahol ad1) minden teljesítményt elvitatott a kommunistáktól, ad2) kizárta őket az emlékezés közösségéből, ad3) semmiféle együttműködést nem helyezett kilátásba. (Figyelmesebbek 1.40 környékén hallhatják a MAGUNKFAJTA szót is - élelmesebbek már akkor is tudhatták, mi következik!) Szóval hallgassák figyelemmel eme gyűlölködő ember szovjet-ellenes kirohanásait, aki semmi szépet nem tudott látni 40 évnyi együttélésben. Szégyen-gyalázat, ilyen ember nem Európába való!

7 megjegyzés:

Loxon írta...

Ezzel a beszéddel valahogy úgy vagyok, kedves Gabrilo, hogy én akkor 14 éves voltam, és emlékszem, Orbán e kicsit hatásvadász szónoklattal 1989-ben már nyitott ajtókat döngetett. Akkoriban ezt tapsvihar mellett meg lehetett tenni, később (a rendszerváltás után) már nem.

1991-ben a SZU felbomlása olyan hírként szerepelt a napilapokban, mint ma pl. az, hogy „Herényi, azt mondta, hogy pityperlepatty”.

A Petőfi-fan Orbán pedig farmeros-narancsos pártjával akkoriban még Antallék ellen ment, inkább az SZDSZ felé kacsintgatva. Nem volt szimpatikus. Nálam kevésbé radikális szüleimnek sem (bár akkoriban még ők voltak a radikálisabbak [MDF], mára ez a helyzet inkább megfordult a családban [ők váltottak FIDESZ-re, én meg — felfogva, mi az — kiszálltam a demokrata ringből]).

Később sem lett számomra igazán Orbán igazán szimpatikus, 1998-2002 között sem, bár az Magának valószínűleg olyan élmény lehetett, mint nekem a rendszerváltás körüli évek. És még ma sem az, minden együttérzésem ellenére, hogy ma már őt is ennek meg annak nevezik külföldön, amiért merte használni a „magyar” szót.

gabrilo írta...

Loxony,


Nekem meg apám utálta és utálja ma is. Na und.

A "nyitott ajtók döngetésével" nincs igaza, sajnálom. Ezt utólag könnyű mondani. Én direkt faggatózom az idősebb korosztályokban - senki sem tudta előre, hogy össze fog omlani az egész szar (honnan is tudhatta volna?). És akkoriban még (akármit is mondanak ma a "puha diktatúráról" meg "gulyáskomenizmusról" stb.) bizony, vegzálták az embereket, nem kicsit. Orbán lehet, hogy petőfista farmeros volt akkor, meg csegevára frizuja volt, de ha azt mondja, tkp. nem kellett vér a pucába ahhoz, hogy kiálljon és ezt elmondja, téved :(
Ami azt illeti, a nagyapámék (akik igen sok mindent láttak), egyenesen aggódtak a szónoklat miatt, és hogy "valaki vágja már nyakon ezt a nagyképű taknyost, mert nyakunkra hozza a ruszkikat/komcsikat".

Az értelmezése nem stimmel, csak így, 20 év távlatából tűnik plauzibilisnek. Bocs:(

Loxon írta...

Hát pedig, kedves Gabrilo,

1985-től már nagyon benne volt a levegőben, hogy ennek a rendszernek nemsokára vége, 1988-ban meg már biztosan lehetett tudni. Én erre emlékszem. Lehet, hogy a fiatal elme érzékelte a folyamatokat, nem tudom.

Azt tudom, hogy 1990 után Orbán első dolga volt, hogy Antallt hazugnak nevezze, és nem azért, mert nem váltott rendesen rendszert.

Orbán valóban taknyos volt.

Akkoriban ezt a beszédet megengedték. Megtehették volna, hogy nem engedik meg, de megengedték. Ez volt rendszerváltó körökben (és tömegesen is) a közhangulat, Orbán erre nem tett rá egy lapáttal se.

Teljesen nem akarom leírni őt, de hogy ez a beszéd egy hősies tett lett volna... nos, ez komolytalan.

Ezt kell mondanom, plauzibilis keretek között.

gabrilo írta...

Az van Loxon, hogy 85 után a szüleimet még masszívan szívatták. Mindenki nevetségesnek tartotta az elvtársazást, langyos lószarnak az egészet, de azt nem érezték, hogy ennek mindjárt vége lesz - ez visszavetítés :(
Mintha a glasznoszty meg a peresztrojka télleg olyan hatalmas királyság lett vón :(

Nem hősiességet mondtam, hanem hogy kellett vér a pucába. Nem ugyanaz. Orbán 90-es radikalizmusára itt_most nem tértem ki.

Loxon írta...

Nézze, legyen igaza, volt ennek a Zorbánnak vér a pucájában. A Maga szüleit meg biztos érte ez-az, nem kételkedem. Végülis minden emberrel más történik, szóval sok a szubjektív elem. Tegyük is ezt félre.

Elmondok viszont egy személyes történetet, 1986-ból, amikor én hatodikos voltam. Elvittek minket a zánkai úttörőtáborba nyaralni. Tudja, ahol felvonják a lobogót, és akkor mindenki azt énekli, hogy „Pajtás, daloljunk”, és ahol elvileg úgy kellett köszönni, hogy „Előre!”. Persze ezt alig tartotta be valaki, az is inkább csak viccből.

Itt nagyon jó volt, vettem 3 dimenziós jemeni bélyegeket, megszerveztük két negyedikessel a Paradicsom Kommandót, és „becsajoztunk”, két vásárosnaményi lánnyal, akik a szomszéd folyosón laktak. Nekem jutott Éva, Péternek meg, akivel előzőleg testvérekké fogadtuk egymást, Móni. (Azóta sem tudom, mi van a gyönyörű Évával, bár utána még leveleztünk egy ideig.)

Szóval ebben a zánkai úttörőtáborban nem volt más a konyhán, csak piros-arany. De az viszont volt egy falnyi. Vettünk is magunkhoz több tubussal.

Minden napra volt valami közös program, amiről mi rendszerint lemaradtunk, mert éppen UFO-megfigyeléssel vagy a Paradicsom Kommandó legújabb akciójával voltunk elfoglalva. Az egyik nap valami Polbít koncert lehetett (akkor fogalmam se volt, mi az, azt hittem, az valami szemüveges előadó, hogy Polbít). A többiek elmentek Guantanamera-t nézni, mi meg ott maradtunk a barakkban Péterrel, és elkezdtünk bűvészkedni a pirosarannyal. Először „vércseppeket” hullatunk az épület körül, a bejáratig, mintha vérzett volna valakinek az orra. Aztán célba vettük Kun Béla kísérteties mellszobrát, amely az erkély alatt állt. Ezen a kopasz kis szobron minden nap röhögtünk egy jót, most viszont kitaláltuk, hogy kidekoráljuk. Telenyomtuk tehát a feje búbjától a tartóoszlop aljáig pirosarannyal, ahogy a tubusból kifért, majd száraz füvet raktunk a fejére, hogy legyen valami punk haja is. Aztán felmentünk a szobába, és az erkélyről figyeltük a művünket, meg a hatást.

Arra jött egyszercsak egy valószínűleg KISZ-vezető (olyanok voltak mindenhol, jártak-keltek, leginkább azonban csak döglöttek egy kommuna-szerű teremben, utólag már összeraktam, hogy beszívva. A hajukba szívecske-minta volt vágva meg ilyenek. De ez történetesen egy „rendes”, szemüveges alak volt, aki épp arra járt a szandáljában, és látva a kidekorált kunbélát megállt és hunyorgott egy darabig. Aztán meghallva, hogy fent nevetünk, felnézett, és megkérdezte: „ti voltatok?” — mire mi büszkén válaszoltuk, hogy igen. Erre nevetve fejet csóvált, talán még mondott is valami olyat, hogy „jó”, aztán elment.

Este meg hazajöttek a többiek, tanárostul, ők is megcsodálták az alkotást, az idősebb nénik talán pisszegtek egy kicsit, hogy „hát”, meg mittudomén, de mindenkinek tetszett.

Szóval ez volt 86-ban, az úttörővárosban, általánosiskolás hatodikos koromban. 1989-ben meg Horn Gyuszi felnyitotta a sorompót, leomlott a berlini fal stb.

Molnárgörény írta...

Én 24 éves voltam 1989-ben, és felnőttként emlékszem a dolgokra. Orbán beszéde kétségtelenül erős volt, de a politikája akkoriban jószerével másból sem állt, minthogy úgy maradjon a liberális oldalon, hogy elkerülje az SZDSZ ifjúsági szervezetévé degradálódást. Seemiféle nemzeti-keresztény attitűdről nem volt szó akkortájt a Fidesszel kapcsolatban - inkább finoman antiklerikális volt a társaság, emiatt meg is kapta a kampányokban a "Zsidesz" feliratokat szórófestékkel a plakátjaikra...

Elmentem, szavaztam (a Jobbikra, persze, ki másra, nekem Morvai megfelelő, és a mai status quo tagadása is) - szóval Gabrilo, a 15 olvasód egyike sajnos renegát... Orbánnak két vesztés után mennie kellett volna, őt már agyonfrusztrálta 2002 és 2006, ezért is csinál a Fidesz számos hülyeséget(a mostani "Elég"-kampány is ezek egyike).

Különben is. Egy olyan országban, ahol kimondható, hogy a "Magyarország a magyaroké" szöveg alkotmányellenes(!!!), ott csakis oda kell szavazni, ahol mernek efféle alkotmányellenességre vetemedni.

gabrilo írta...

MG,


Természetes. Ha valaki mond egy ostobaságot, a másik ostobaságra savazzunk :))) Vág az eszed :)
De nekem mindegy, legalább elküldjük innen MK-t, szórakoztassa az EP-ben az eftásakat :DDDD