Mármost. Úgy gondoltam, írok erről a Konzervatóriumra, de minek. Meg van az úgy, hogy az emberben gyűlik-gyülemlik a sok retek marhaság, aztán egyszer csak azt mondja, mosmán elég legyen.
Így bírtam járni én most a Budaházy-Toroczkai páros újabb nemzetmentő akciójával. Ez egy akkora faszság, hogy simán elmenne valamilyen paródiának - egy szerencsésebb országban. A Hanuka ellen tüntetni ugyanis kb. olyan, mintha jómagam egy számomra nem kedves emberke szülinapja ellen tüntetnék, vagy egymagamban tüntetnék március 15. vagy október 23. ellen (és lehetne valami jó kis PC indokot találni hozzá - pl. utóbbi ünnep kirekesztő, hiszen orosz embertársaink magyar vállalkozását kívánta brutálisan elnyomó módszerrel korlátozni, ugye). De még csak ez sem áll, mert utóbbi két ünnep könnyedén értelmezhető akármikor politikai üzenetként. A Hanuka nem. Ez kérem egy vallási ünnep. És persze jönnek a különböző értelmezések a két fehérjehalmaztól, miszerint ez győzelmi ünnep valami vér-és diadalittas győzelem felett, hiszen ők oly jól ismerik a zsidó vallástörténetet (sok más egyéb között). Ennyi erővel - most ugyan a kereszténység védelmére hivatkoznak - augusztus 20. ellen is tüntethetnének, mert hát az sem egy szalonbéli teázásról és szalonvitáról emlékezik meg.
Hogy minek nevezzük ezt a kísérletet? Annak, ami. Nyilas tahóságnak.
A mai magyar radijobb alulmúlta a két háború közötti szélsőt, mondotta ma egyik barátom teljes joggal, mert azok még különbséget bírtak tenni "szekuláris, liberális" zsidók és vallásos zsidók között. A vulgáris nyilas frazeológia egyesítette aztán a kettőt, ebből lett a közismert kezét dörzsölő kaftános összeesküvő. A három éves kisgyerekeket, meg a tizen-és huszonéves part-time nyilasokat lehet ezekkel a képekkel ijesztgetni. Ez utóbbi maximum arra való jelként szolgálhat, hogy egy tizen-és huszonéves part-time nyilas szellemi szintje és receptor-érzékenysége nemigen vetekszik egy fejlődésben lévő szürkeállománnyal. A kicsit értelmesebb, szofisztikáltabb szélsőjobbos ugyanis még tud finom különbséget tenni, úgyahogy. Nyilasaink nem tudnak.
A Hanuka-ünnepség "provokációként" való értelmezése szimplán a nyugati libi multi-kulti karácsony-ellenességét juttatja eszembe. Ahelyett, hogy keresztény szellemben (amit nem értenek, nem is érthetik, és alkalomadtán "büdöskeresztényeznek" is egyet-egyet; hiszen mint azt az ilyen és hasonló kurzusok képviselőitől tudjuk, ez a zsidó-keresztény bizbasz már a nevében rejti "idegen" mivoltát" satöbbi) mondjuk ételosztást, vagy egy egyszerű karácsonyi ünnepséget szerveznének (bánom is én, lehet árpádsávval is feldíszítve a fa), jól nekimennek a kaftiknak - ezzel mentve meg egyszerre a nemzetet és a karácsony szellemét.
A két részecskegyorsító (by Oli bácsi) persze ilyesmire képtelen. Mint minden olyanra, ami valódi eredményeket produkáló nemzetépítés volna. Maradnak ezek a média és néhány frusztrált, élményhiányos hülyegyereknek felkínált performanszok, leöntve öt deci ostobasággal és tudatlansággal.
Természetesen Seres Lászlónak sincs igaza: A Prohászka-Budaházy/Toroczkai párhuzam még Prohászka emlékére nézve is sértő. Prohászka intellektuális tekintélyének lábujjáig nem érnek honharcosaink. Hogy Prohászka miket mondott/gondolt, az egy dolog, nem bírálhatatlan. De javarészt a szittya szubkultúrának köszönhetjük, hogy Seresnek és másoknak is csak a "habzó szájú antiszemita" jut eszünkbe. Nem ilyen eccerű a képlet.
Ahogyan nem szórjuk ki C. Shmittet és mondjuk Bangha Bélát sem. Mert csak. Erről majd máskor.
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: radikálisok. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: radikálisok. Összes bejegyzés megjelenítése
2008. december 19., péntek
2008. augusztus 27., szerda
Nyomornegyed
Van valami negédes bája a hazai radikalizmusnak, a szellemi-és erkölcsi zűrzavaron túl is. Külpolitikai véleményük példának okáért egyenesen egy, a mai posztmodern bal által imádott szerző tipológiájára hajaz. Nem kicsit.
Kibújt a szög a zsákból! Zorbán a neokon-cionista hatalomátvételt készíti elő!
Tekintsünk most el a szöveg borzalmas helyesírási-stilisztikai hibáitól, valamint attól, hogy a t. szerző milyen rendkívül gyenge fordulatokkal él.
A történet legszebb része az, ahogyan a zsák megtalálja a foltját: II. Ferenc, aki a posztkommunista hálózat (itthon és külföldön egyaránt) szerves része, fenntartója, működtetője és frissítője, hirtelen egy platformon találja magát a radikálisokkal (ezért biztos a nagy hallgatás) - mily ironikus. Persze külön-külön okok miatt...
Ferkó ugyanis a Gazprom-biznisz, és az orosz zseton végett lekötelezettje az ex-KGB-s Putyinnak, a radikálisok (akik szintén baloldaliak - a radikalizmus ugyanis mindig baloldali; a jobboldali lehet abszolutista, de sohasem radikális) pedig azért állnak a gusztustalan hatalmi politikát folytató Oroszország mellé, mert Grúzia az USA és Izrael szövetségese. Tádámm. Így minden más megfontolás érvényét veszti. Igaz is, miért is ne dobhatnánk a konténerbe olyan jelentéktelen gondolatokat, mint pl. a szabadságunk, kultúránk, európai mivoltunk megvédése, vagy pl. azt, hogy 1989-ben mentek innen ki az oroszok, és bájos radikálisaink máris visszahívnák őket, hiszen az sokkal jobb, mint a "cionista elnyomás". (Putyin, a posztkommunista vezető archetípusa, és az ő Medvéje, akivel kedvére játszadozhat)
Innentől kezdve már nem probléma valakinek a kommunista mivolta, sem az, milyen politikát folytat otthon-és külföldön egyaránt (a megmérgezett ellenzékire emlékszik még valaki?), nem számít, mi melyik kultúra részesei vagyunk, és akarunk (akarunk?) maradni, viszont fontos az, hogy menjünk neki a nyugatnak, az USA-nak és Izraelnek. A radikálisok ugyanis - nevükhöz méltóan - magasról szarnak a hagyományokra. Szarnak az antik és keresztény politikai és erkölcsi hagyományra, és nem is akarják megőrizni azt. Ehelyett a komcsik mellett legalább ugyanakkora hévvel támadják e hagyományt mindenféle ködevő-szinkretista-neopogány-ősturáni baromsággal.
A jelenség persze nyugaton sem ismeretlen, csak ezt ott a szélsőbaloldal látja el - igen jól. Ha megtekintik a kedves delikvensek a külföldi szélbal honlapokat, akkor elolvashatják annak igazolását, hogy Szaakashvili miért "náci", és hogy miért is van igaza az oroszoknak. A hagyomány rombolása pedig legalább ekkora erővel zajlik, csak más érvekkel: ott inkább az iszlamista fiatalokkal összefogva szórakoztatják a zsidókat, a jobboldaliakat, a konzervatívokat (természetesen mindre az éppen aktuális megsemmisítő jelzőket aggatva) - nincs itt szó magasztos eszmékről, szabadságról (egy iszlám országban vajon mekkora lenne a kedves kreténkék szabadsága, he?): barátról és ellenségről van szó, és arról, hogy nem számít a megszállás, csak az a kérdés, ki hajtja azt végre. A mocskos nyugat már mégse. Vesszen a nyugat.
A radikálisok és a baloldal egy tömbbe tömörül most, és egy komplett szellemi nyomornegyedet alkot. 19 évvel a rendszerváltás után képesek lennének "visszahívni" az oroszokat, csak hogy jó nagy középső ujjat mutathassanak a "zsidóknak". Nem számít, hogy a jelenlegi orosz beavatkozás a magyar 56-ot, és a csehszlovák 68-at idézi, nem számít, hogy az orosz vezetők nyilatkozatai a legsötétebb szovjet hübrisz eklatáns példái, ha egyszer segget lehet mutatni a cionista nyugatnak. Nem számít az, hogy az embereket a tulajdonuktól és a méltóságuktól legutóbb épp az oroszok fosztották meg, hogy erőszakkal tartottak itt fönn egy rendszert, amely nap mint nap megalázott egy egész népet, mindez bagatell - csak kapják már be a "zsidók". (Az én családomat a kommunisták tették tönkre, nem a "nyugati cionista" korporáció - nem ők fenyegették évtizedeken át a nagyapámat, és hátráltatták mindenben, csak mert nem akart párttag lenni, nem ők zárták el anyám elől az utat, hogy a hivatását végezhesse, stb.)
Az ellenséggel szemben pediglen minden eszköz bevethető, hiszen azokat a cél szentesíti. Így extra erőbedobással kell folytatni a pogány kurzust, és mindenkit támogatni kell, aki nem szövetségese a mocskos nyugatnak. (a pogány kurzus elindítása természetesen csak idő kérdése volt: hiszen hogyan lehetne már egy olyan vallási hagyományt támogatni, ami a) egyrészt "nemzetközi", vagy legalábbis nemzetek feletti, b) zsidó gyökerei vannak?!)
Elindul tehát a hülyeségdömping. A 44-45-ben megölt magyar zsidók nem magyar emberek, mondotta a Magyar Khmerek népbiztosa, ha a Habsburgok nem térnek vissza a trónra, akkor koronázzuk meg Vona Gábort, a neoliberalizmus tönkreteszi hazánkat (az ezt üvöltő próféták biztos mély ismerői Wilhelm Röpke munkásságának - igaz is, az is egy köcsög keresztény volt, pfuj), és lassan már eljutunk Szent István turánista-pogány irányból jövő fikázásához is, csak várjuk ki a végét (ja, és Kádár idejében jobb volt!).
Mégis mik a közös pontok? Nagyon is sok van. Először is majd' mindegyik, a hagyományt frontálisan támadó irányzat pogány és szar. Másodsorban a pogány kurzus a legtöbb esetben nacionalista és szocialista.
Leginkább viszont az a közös mindezen csoportokban, hogy a keresztény európai hagyomány ellenségei. Valójában megvetnek mindent és mindenkit, ami és aki ehhez tartozik.
Sebaj. Ha a radikálisok most nagyobb orosz befolyást szeretnének ide, kies kis hazánkba, akkor menjenek el, és szavazzanak az MSZP-re. Ahogy tették közülük sokan nem is olyan rég.
Két front. Épp a hagyomány szorul védelemre, már nem először. És legutóbb, mikor a hagyományt több oldalról meggyengítették, csúnya vége lett a dolognak. Ha nem erősítjük meg, eltaposnak bennünket, mint egy svábbogarat.
Úgyhogy menjünk csak szépen neki az összes agymenéses népuralmista, pogány, komcsi, sámánkodó díszmajomnak, hívja az magát jobb vagy baloldalinak.
Mert dönteni kell. Mink, jobboldaliak, konzervatívok, keresztények, libertáriusok amellett a bizonyos antik/zsidó-keresztény hagyomány mellett állunk. És ha támadás éri (bárhonnan is), meg fogjuk védeni. Egyéb esély Európa túlélésére nincsen. A megszállás követelése pedig legkevésbé sem Európa és Magyarország érdekeit szolgálja - abban már volt részünk.
Kösz, nem.
Ápdét: a Magyar Kommunista Munkáspá... izé, a kuruc-hívők már a komenizmust fényezik.
Kibújt a szög a zsákból! Zorbán a neokon-cionista hatalomátvételt készíti elő!
Tekintsünk most el a szöveg borzalmas helyesírási-stilisztikai hibáitól, valamint attól, hogy a t. szerző milyen rendkívül gyenge fordulatokkal él.
A történet legszebb része az, ahogyan a zsák megtalálja a foltját: II. Ferenc, aki a posztkommunista hálózat (itthon és külföldön egyaránt) szerves része, fenntartója, működtetője és frissítője, hirtelen egy platformon találja magát a radikálisokkal (ezért biztos a nagy hallgatás) - mily ironikus. Persze külön-külön okok miatt...
Ferkó ugyanis a Gazprom-biznisz, és az orosz zseton végett lekötelezettje az ex-KGB-s Putyinnak, a radikálisok (akik szintén baloldaliak - a radikalizmus ugyanis mindig baloldali; a jobboldali lehet abszolutista, de sohasem radikális) pedig azért állnak a gusztustalan hatalmi politikát folytató Oroszország mellé, mert Grúzia az USA és Izrael szövetségese. Tádámm. Így minden más megfontolás érvényét veszti. Igaz is, miért is ne dobhatnánk a konténerbe olyan jelentéktelen gondolatokat, mint pl. a szabadságunk, kultúránk, európai mivoltunk megvédése, vagy pl. azt, hogy 1989-ben mentek innen ki az oroszok, és bájos radikálisaink máris visszahívnák őket, hiszen az sokkal jobb, mint a "cionista elnyomás". (Putyin, a posztkommunista vezető archetípusa, és az ő Medvéje, akivel kedvére játszadozhat)
Innentől kezdve már nem probléma valakinek a kommunista mivolta, sem az, milyen politikát folytat otthon-és külföldön egyaránt (a megmérgezett ellenzékire emlékszik még valaki?), nem számít, mi melyik kultúra részesei vagyunk, és akarunk (akarunk?) maradni, viszont fontos az, hogy menjünk neki a nyugatnak, az USA-nak és Izraelnek. A radikálisok ugyanis - nevükhöz méltóan - magasról szarnak a hagyományokra. Szarnak az antik és keresztény politikai és erkölcsi hagyományra, és nem is akarják megőrizni azt. Ehelyett a komcsik mellett legalább ugyanakkora hévvel támadják e hagyományt mindenféle ködevő-szinkretista-neopogány-ősturáni baromsággal.
A jelenség persze nyugaton sem ismeretlen, csak ezt ott a szélsőbaloldal látja el - igen jól. Ha megtekintik a kedves delikvensek a külföldi szélbal honlapokat, akkor elolvashatják annak igazolását, hogy Szaakashvili miért "náci", és hogy miért is van igaza az oroszoknak. A hagyomány rombolása pedig legalább ekkora erővel zajlik, csak más érvekkel: ott inkább az iszlamista fiatalokkal összefogva szórakoztatják a zsidókat, a jobboldaliakat, a konzervatívokat (természetesen mindre az éppen aktuális megsemmisítő jelzőket aggatva) - nincs itt szó magasztos eszmékről, szabadságról (egy iszlám országban vajon mekkora lenne a kedves kreténkék szabadsága, he?): barátról és ellenségről van szó, és arról, hogy nem számít a megszállás, csak az a kérdés, ki hajtja azt végre. A mocskos nyugat már mégse. Vesszen a nyugat.
A radikálisok és a baloldal egy tömbbe tömörül most, és egy komplett szellemi nyomornegyedet alkot. 19 évvel a rendszerváltás után képesek lennének "visszahívni" az oroszokat, csak hogy jó nagy középső ujjat mutathassanak a "zsidóknak". Nem számít, hogy a jelenlegi orosz beavatkozás a magyar 56-ot, és a csehszlovák 68-at idézi, nem számít, hogy az orosz vezetők nyilatkozatai a legsötétebb szovjet hübrisz eklatáns példái, ha egyszer segget lehet mutatni a cionista nyugatnak. Nem számít az, hogy az embereket a tulajdonuktól és a méltóságuktól legutóbb épp az oroszok fosztották meg, hogy erőszakkal tartottak itt fönn egy rendszert, amely nap mint nap megalázott egy egész népet, mindez bagatell - csak kapják már be a "zsidók". (Az én családomat a kommunisták tették tönkre, nem a "nyugati cionista" korporáció - nem ők fenyegették évtizedeken át a nagyapámat, és hátráltatták mindenben, csak mert nem akart párttag lenni, nem ők zárták el anyám elől az utat, hogy a hivatását végezhesse, stb.)
Az ellenséggel szemben pediglen minden eszköz bevethető, hiszen azokat a cél szentesíti. Így extra erőbedobással kell folytatni a pogány kurzust, és mindenkit támogatni kell, aki nem szövetségese a mocskos nyugatnak. (a pogány kurzus elindítása természetesen csak idő kérdése volt: hiszen hogyan lehetne már egy olyan vallási hagyományt támogatni, ami a) egyrészt "nemzetközi", vagy legalábbis nemzetek feletti, b) zsidó gyökerei vannak?!)
Elindul tehát a hülyeségdömping. A 44-45-ben megölt magyar zsidók nem magyar emberek, mondotta a Magyar Khmerek népbiztosa, ha a Habsburgok nem térnek vissza a trónra, akkor koronázzuk meg Vona Gábort, a neoliberalizmus tönkreteszi hazánkat (az ezt üvöltő próféták biztos mély ismerői Wilhelm Röpke munkásságának - igaz is, az is egy köcsög keresztény volt, pfuj), és lassan már eljutunk Szent István turánista-pogány irányból jövő fikázásához is, csak várjuk ki a végét (ja, és Kádár idejében jobb volt!).
Mégis mik a közös pontok? Nagyon is sok van. Először is majd' mindegyik, a hagyományt frontálisan támadó irányzat pogány és szar. Másodsorban a pogány kurzus a legtöbb esetben nacionalista és szocialista.
Leginkább viszont az a közös mindezen csoportokban, hogy a keresztény európai hagyomány ellenségei. Valójában megvetnek mindent és mindenkit, ami és aki ehhez tartozik.
Sebaj. Ha a radikálisok most nagyobb orosz befolyást szeretnének ide, kies kis hazánkba, akkor menjenek el, és szavazzanak az MSZP-re. Ahogy tették közülük sokan nem is olyan rég.
Két front. Épp a hagyomány szorul védelemre, már nem először. És legutóbb, mikor a hagyományt több oldalról meggyengítették, csúnya vége lett a dolognak. Ha nem erősítjük meg, eltaposnak bennünket, mint egy svábbogarat.
Úgyhogy menjünk csak szépen neki az összes agymenéses népuralmista, pogány, komcsi, sámánkodó díszmajomnak, hívja az magát jobb vagy baloldalinak.
Mert dönteni kell. Mink, jobboldaliak, konzervatívok, keresztények, libertáriusok amellett a bizonyos antik/zsidó-keresztény hagyomány mellett állunk. És ha támadás éri (bárhonnan is), meg fogjuk védeni. Egyéb esély Európa túlélésére nincsen. A megszállás követelése pedig legkevésbé sem Európa és Magyarország érdekeit szolgálja - abban már volt részünk.
Kösz, nem.
Ápdét: a Magyar Kommunista Munkáspá... izé, a kuruc-hívők már a komenizmust fényezik.
2008. július 5., szombat
Szégyen, gyalázat
Ami ma Budapesten történt, azt leginkább ezzel lehetne jellemezni. Megírtam már, a melegfesztiváltól undorodom, de a csürhének sikerült a lehetetlen: gusztustalanságban felülmúlni a gay pride-ot. (A fesztiváltól, és a melegek egyes követeléseiről a véleményemet továbbra is fenntartom.)
És nem a tojásdobálás miatt (noha állítólag vegyszereket tettek a tojásokba - vajon ha maradandó károsodást okoznak a vegyszerek, akkor mi fog történni, he?). És még csak nem is Horn Gábor lepofozása miatt (kíváncsi vagyok, Pártelnök Úr - gyk. Kuncze - fog-e humorizálni valahogy ezen is?); de hogy pl. Lévai Katalint is megtámadták, arra mit mondjunk? Akármit is gondoljak róla, egy NŐT? Mik ezek, állatok? Férgek? Csúszómászók? Minden bizonnyal azok: ilyet ugyanis civilizált ember nem csinál. Hiábavaló illúzió volna azt mondani, hogy emezek különböznek a színesfémtolvajoktól, vagy a galgagyörki lincselő bandától: ez a "kultúra" egy és ugyanaz.
Akárhogy is, Tomcat válasza sokkal adekvátabb: nincs dobálózás, nincs verekedés. Csendben vonulás van. Ez nem egy normálisabb ellenreakció? (Jellemzően erről az ellentüntetésről semmit sem hallottunk.) Az egyet-nem-értést ugyanis így is ki lehet fejezni. Meg ki lehet fejezni verekedéssel, és kődobálással is, ha éppen nincs focimeccs.
Ezért még mindig ugyanazt követeljük, amit eddig: a törvény uralmának rendbetételét. Vonatkozzon ez lincselni készülő cigányokra, vagy buziverésre készülő, dobálózó, molotovozó büdösparasztokra.
Utóbbiak ugyanis, hasonlóan a lincselésmániásokhoz, bizonyították, hogy a közösségi együttélés minimális szabályainak és normáinak teljesítésére is képtelenek. Mindkét viselkedés"kultúra" képviselői ugyanazt érdemlik: a rend kikényszerítését - olyan nyelven, amilyenen értenek.
Beszámolók, vélemények:
Konzervatórium (Hadrian)
Reakció (ergé)
És nem a tojásdobálás miatt (noha állítólag vegyszereket tettek a tojásokba - vajon ha maradandó károsodást okoznak a vegyszerek, akkor mi fog történni, he?). És még csak nem is Horn Gábor lepofozása miatt (kíváncsi vagyok, Pártelnök Úr - gyk. Kuncze - fog-e humorizálni valahogy ezen is?); de hogy pl. Lévai Katalint is megtámadták, arra mit mondjunk? Akármit is gondoljak róla, egy NŐT? Mik ezek, állatok? Férgek? Csúszómászók? Minden bizonnyal azok: ilyet ugyanis civilizált ember nem csinál. Hiábavaló illúzió volna azt mondani, hogy emezek különböznek a színesfémtolvajoktól, vagy a galgagyörki lincselő bandától: ez a "kultúra" egy és ugyanaz.
Akárhogy is, Tomcat válasza sokkal adekvátabb: nincs dobálózás, nincs verekedés. Csendben vonulás van. Ez nem egy normálisabb ellenreakció? (Jellemzően erről az ellentüntetésről semmit sem hallottunk.) Az egyet-nem-értést ugyanis így is ki lehet fejezni. Meg ki lehet fejezni verekedéssel, és kődobálással is, ha éppen nincs focimeccs.
Ezért még mindig ugyanazt követeljük, amit eddig: a törvény uralmának rendbetételét. Vonatkozzon ez lincselni készülő cigányokra, vagy buziverésre készülő, dobálózó, molotovozó büdösparasztokra.
Utóbbiak ugyanis, hasonlóan a lincselésmániásokhoz, bizonyították, hogy a közösségi együttélés minimális szabályainak és normáinak teljesítésére is képtelenek. Mindkét viselkedés"kultúra" képviselői ugyanazt érdemlik: a rend kikényszerítését - olyan nyelven, amilyenen értenek.
Beszámolók, vélemények:
Konzervatórium (Hadrian)
Reakció (ergé)
2008. június 28., szombat
Ha a hülyeség fájna...
... ezek már visítanának.
Azért szép Matúz Gábortól, hogy négy ekkora barmot sikerült végül egy asztalhoz ültetni. Mindegyik hozzájárult a kummulált ökörséghez, egyénenként sem fukarkodtak az égbekiáltó hülyeségek redundáns kinyilatkoztatásától. Fájdalom, és nehéz elismerni, de Schuster Lóri ebben a brigádban az értelem halovány pislákoló lángját bírta szolgáltatni - de ő is csak részben, a mondandójának 90%-a ordas nagy marhaság. A többiek bőven túlteljesítették a 100%-ot.
Mivel úgyis mindig a balosokat kenem meg először, most a másik végéről kezdem.
El kéne felejteni ezeket az ostoba toposzokat, hogy "ez a ti fájdalmatok nem a miénk" az meg a "miénk, nem a tiétek", stb. Azt mondani, hogy a magyarországi holokauszt "nem a mi fájdalmunk" és "nem a mi sarunk" nem csak tévedés, hanem mocskos nagy hazugság. Olyan értelemben nem a "mi sarunk", hogy nem személyesen mi szerveztük, segítettük, stb. De a tény tény marad: 437 600 honfitársunk veszett oda, és az ő vérük más magyarok kezén szárad. Persze ilyenkor mindig könnyebb az Eichmannra kenni, a háború után felelősségre vont bűnösök kedvelt szokása volt ez egészen addig, amíg Eichmann nyaralt. A magyar közigazgatás, a magyar királyi csendőrség vastagon benne voltak. A háborúra meg a megszállásra hivatkozni snassz. Ennyi erővel vessük a tekintetünket a 45 és 90 közti időszakra: az a tény, hogy a ruszkik megszállása alatt senyvedtünk, az felmenti a diktatúra magyar felelőseit? Azok, akik hozzájárultak a diktatúrához, fenntartották, működtették, aláztak meg egy népet, azok tán nem felelősök? Akiknek az örökségét Gyurcsány és mások továbbviszik, azok nem felelősök, moshatják kezeiket a megszállás miatt? Nem, nem moshatják. A komcsik felelősök, és ugyanígy felelősök azok is, akik a majd' 438 ezer honfitársunk kinyírását elősegítették. A maszatolás itt nem segít. Persze, minek is vesszük komolyan egy olyan figura dumáját, aki finoman szólva is historically challanged?
Kende Péterről nem értekezek, túl magas labda. A fickó egy félvállról vett legyintést sem érdemel meg.
No de itt van a másik paprikajancsi, Vajnai Attila, aki pedig a vörös csillagot és az általa jelképezett rendszereket védelmezi - értsd: száz millió halott emlékét sárazza be. Ez legalább annyira elfogadhatatlan, mintha valaki annak a bizonyos másik rendszernek a felelősségét maszatolja el. Jönnek ezek az unalomig hangoztatott klisék (a műsor résztvevői a kliséken kívül mást nem is bírtak kigyömöszölni magukból), hogy hát a kommunizmus az elméletben milyen szép, bezzeg a nácik, azok már elméletben is jajj, és hogy nem szabad egy eszmerendszerre kenni a különböző hatalmak visszaéléseit. Bla-bla-bla. Noéspersze ellenpéldaként rögtön a kereszténység, hogy hát annak a nevében is mi volt, Vajnai Attila szerint 2000 éves elnyomás. Ezért tán még veretes baloldali történészek is hazaküldenék befőttet készíteni. (amúgy a csúcs az, amikben megegyeztek: tényleg a gonosz kereszténység, valamint Budaházy beismerő vallomása, hogy biza a rendszerváltás előtt "jobb volt" - talán itt a magyarázat az mszp-re leadott szavazatra is - és persze a kereszténység gonoszságára rá bírtak bólintani. A láncfűrésszel rohangászó püspökök rémképe kísért.)
Vajnai Attila szürke eminenciás ábrázata elé oda kellett volna tolni egy "Best of Marx et. al." idézetköteget, hogy emésztgesse kicsit a Csodás Eszme atyjának gondolatait. De miket is várok el...
(btw. valamelyik nap láttam egy ifjoncot Sztálinos-Szovjetuniós pólóban. Éppenséggel reakciós társaságban voltam, és hát, eszünkbe jutott, hogy az ilyennek azért el kéne kenni a száját)
Vajnai aztán a műsor végén le is vonta korunk magvas tanulságát, miszerint a "globális kapitalizmus válságban van" és ez "újratermeli a fasizmust" (a fasizmus és nemzeti szocializmus közti különbséget nem sikerült a rendszerbe integrálni, noha szellemileg nem túlbútorozott társai erre többször is felhívták a figyelmét).
Még szép! A kapitalizmus, amióta létezik, a Vajnai-félék szerint "válságban van." De nem ám a kommunizmus nevű kísérlet, a 100 millió halottjával, meg a totalitárius rendszereivel, az rendben van, csak félresiklott.
A közös pont tehát a gonosz kereszténység, meg a gonosz kapitalizmus. Csak ezektől bírna megválni a világ, és jöhet újra a népboldogítás.
Irgalom Anyja, ne hagyj el!
No mindegy, hétvége van, és végre az egyik nagyobb munkát bevégeztem. Legalább két napos pihenés következik, mindenkinek kellemes hétvégét kívánok (italozást azért lehet, hogy vállalok):
Azért szép Matúz Gábortól, hogy négy ekkora barmot sikerült végül egy asztalhoz ültetni. Mindegyik hozzájárult a kummulált ökörséghez, egyénenként sem fukarkodtak az égbekiáltó hülyeségek redundáns kinyilatkoztatásától. Fájdalom, és nehéz elismerni, de Schuster Lóri ebben a brigádban az értelem halovány pislákoló lángját bírta szolgáltatni - de ő is csak részben, a mondandójának 90%-a ordas nagy marhaság. A többiek bőven túlteljesítették a 100%-ot.
Mivel úgyis mindig a balosokat kenem meg először, most a másik végéről kezdem.
El kéne felejteni ezeket az ostoba toposzokat, hogy "ez a ti fájdalmatok nem a miénk" az meg a "miénk, nem a tiétek", stb. Azt mondani, hogy a magyarországi holokauszt "nem a mi fájdalmunk" és "nem a mi sarunk" nem csak tévedés, hanem mocskos nagy hazugság. Olyan értelemben nem a "mi sarunk", hogy nem személyesen mi szerveztük, segítettük, stb. De a tény tény marad: 437 600 honfitársunk veszett oda, és az ő vérük más magyarok kezén szárad. Persze ilyenkor mindig könnyebb az Eichmannra kenni, a háború után felelősségre vont bűnösök kedvelt szokása volt ez egészen addig, amíg Eichmann nyaralt. A magyar közigazgatás, a magyar királyi csendőrség vastagon benne voltak. A háborúra meg a megszállásra hivatkozni snassz. Ennyi erővel vessük a tekintetünket a 45 és 90 közti időszakra: az a tény, hogy a ruszkik megszállása alatt senyvedtünk, az felmenti a diktatúra magyar felelőseit? Azok, akik hozzájárultak a diktatúrához, fenntartották, működtették, aláztak meg egy népet, azok tán nem felelősök? Akiknek az örökségét Gyurcsány és mások továbbviszik, azok nem felelősök, moshatják kezeiket a megszállás miatt? Nem, nem moshatják. A komcsik felelősök, és ugyanígy felelősök azok is, akik a majd' 438 ezer honfitársunk kinyírását elősegítették. A maszatolás itt nem segít. Persze, minek is vesszük komolyan egy olyan figura dumáját, aki finoman szólva is historically challanged?
Kende Péterről nem értekezek, túl magas labda. A fickó egy félvállról vett legyintést sem érdemel meg.
No de itt van a másik paprikajancsi, Vajnai Attila, aki pedig a vörös csillagot és az általa jelképezett rendszereket védelmezi - értsd: száz millió halott emlékét sárazza be. Ez legalább annyira elfogadhatatlan, mintha valaki annak a bizonyos másik rendszernek a felelősségét maszatolja el. Jönnek ezek az unalomig hangoztatott klisék (a műsor résztvevői a kliséken kívül mást nem is bírtak kigyömöszölni magukból), hogy hát a kommunizmus az elméletben milyen szép, bezzeg a nácik, azok már elméletben is jajj, és hogy nem szabad egy eszmerendszerre kenni a különböző hatalmak visszaéléseit. Bla-bla-bla. Noéspersze ellenpéldaként rögtön a kereszténység, hogy hát annak a nevében is mi volt, Vajnai Attila szerint 2000 éves elnyomás. Ezért tán még veretes baloldali történészek is hazaküldenék befőttet készíteni. (amúgy a csúcs az, amikben megegyeztek: tényleg a gonosz kereszténység, valamint Budaházy beismerő vallomása, hogy biza a rendszerváltás előtt "jobb volt" - talán itt a magyarázat az mszp-re leadott szavazatra is - és persze a kereszténység gonoszságára rá bírtak bólintani. A láncfűrésszel rohangászó püspökök rémképe kísért.)
Vajnai Attila szürke eminenciás ábrázata elé oda kellett volna tolni egy "Best of Marx et. al." idézetköteget, hogy emésztgesse kicsit a Csodás Eszme atyjának gondolatait. De miket is várok el...
(btw. valamelyik nap láttam egy ifjoncot Sztálinos-Szovjetuniós pólóban. Éppenséggel reakciós társaságban voltam, és hát, eszünkbe jutott, hogy az ilyennek azért el kéne kenni a száját)
Vajnai aztán a műsor végén le is vonta korunk magvas tanulságát, miszerint a "globális kapitalizmus válságban van" és ez "újratermeli a fasizmust" (a fasizmus és nemzeti szocializmus közti különbséget nem sikerült a rendszerbe integrálni, noha szellemileg nem túlbútorozott társai erre többször is felhívták a figyelmét).
Még szép! A kapitalizmus, amióta létezik, a Vajnai-félék szerint "válságban van." De nem ám a kommunizmus nevű kísérlet, a 100 millió halottjával, meg a totalitárius rendszereivel, az rendben van, csak félresiklott.
A közös pont tehát a gonosz kereszténység, meg a gonosz kapitalizmus. Csak ezektől bírna megválni a világ, és jöhet újra a népboldogítás.
Irgalom Anyja, ne hagyj el!
No mindegy, hétvége van, és végre az egyik nagyobb munkát bevégeztem. Legalább két napos pihenés következik, mindenkinek kellemes hétvégét kívánok (italozást azért lehet, hogy vállalok):
2008. április 24., csütörtök
A Világszellem összeesküvése
No kérem, Toroczkai László, a Haza Cigarettacsempésze megfejtette, mi a honi világ motorja. A Világszellem összeesküvése.
Pikáns. Van szerencsém személyesen ismerni Bitter Brunót, és nincsenek összefonódva a Hírszerzővel, de még az MCSZ-el és a Kidmaval sem. Sebaj, TL lelke biztos megnyugszik, ha egyszerűnek látja a világot - radikális sajátosság, nincs mit tenni. Avagy alakítsuk úgy a valóságot, ahogyan az nekünk tetszik. Fantasztikus jelenség kéremszépen: posztmodern szélsőjobb. Kedvünkre-válogatjuk-az-elemeket-és-abból-összekockázzuk-a-va-
lóságot. Hogy valóban úgy néz-e ki a valóság, ahogyan mi bemutatjuk, az már tökmindegy. Merthogy nekün igazunk van. Akkor is, ha a valóság nem igazol bennünket. A Világszellem felismerése után is Hegelre hajaznak: ha a tények nem felelnek meg annak, amit mondunk, hát, annál rosszabb a tényeknek.
Van egy olyan történetírás, melyet a történészek kontrafaktuális történetírásnak neveznek. Jelen esetben még az is több ésszerűséget mutat, hiszen még mindig több értelme van a "mi lett volna ha" kérdésen elmélkedni, mint a tényeket abszolút figyelmen kívül hagyni. Toroczkai Laci szerint a világ, 2008 árprilis. Talált hat játékkockát, és abból fölépített magának egy világot (a hetedik Te magad légy, mondá az Úr, by Szejler). Azóta elvan vele. Nem baj az, játszik a gyerek.
Nem olyan nagy újdonság ez, TL komoly intellektuális hiányosságokkal küszködik. Se történelemből, se számtanból nem túl penge (hatvannégy vármegye, muhaha - corpus separatum?). Ráadásul erkölcsi tisztasága is erősen "kétséges", lásd a linkelt Heti Válasz-cikket.
Van valami pikáns abban, hogy olyan figurák, akik 1) egyszerűek, mint az ék, 2) nem éppen morális tótumfaktumok, piedesztálra emelik saját magukat, majd onnan bírálnak mindenki mást - intellektuálisan és morálisan egyaránt.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
