Programvadászat

Na kérem, beszéljünk a programokról (és szándékosan nem szójátékozom megint). Mert ugye, a legfőbb elvárás, és a Sátánnal szembeni legfőbb ellenérv, hogy az bizony programtalan. Szemben 1) az MSZP-vel, aminek minden zsebében lapul egy, és a dialektika szabályainak megfelelően mindig a legjobbat húzzák elő, 2) Bokros Lajossal, akinek meg az egyedüli üdvözítő programja van: A Program. Extra Lajosum Nulla Salus.

Egyrészt. Ez a modernitásból és a szocializmusból itt felejtett legrosszabb racionalista-technokrata lózung. Merthogy ugye, a Fityisz programja nem is program, hanem lózunggyűjtemény. Kérem, ez igaz. Kérdésem a következő: melyik nem az? (Egyébként valóban kérdéses ez az új kiadvány is, amire nem volt még időm, de eklektikában első ránézésre is utolérhetetlen: egy helyen Matolcsy, Cséfalvay és Bogár? Abból milyen típusú koktél lesz?)

De. Abszolút kiszámíthatóságra épülő program nincs, ismétlem, nincs. A programok (amiket annyira kérnek a zemberek, sőt követelnek, viszont 1%-uk ha elolvassa) maximum irányokat szabnak, nagyvonalakban határozzák csak meg egy kormányzat politikáját. Ezért szükségszerűen egyik sem tízparancsolat, és kőbe vésett szabály. Meg aztán mint tudjuk, a politika az egyensúlyozás művészete. Egyszer. Másodszor pedig annyi előre nem látható következmény van, hogy fölösleges négyéves terveket gyártani. Időelütésre jó.

A zemberek különben nem programokra szavaznak. Ország-és világképekre szavaznak, gazdasági tekintetben pedig preferenciákra: kiknek legyen jó? Kiknek rosszabb? Az inaktívak járjanak jobban, vagy az aktívak? A "szociális jogok", vagy a munka a fontosabbak? Miből mennyit hova, miért, stb. Akik azt mondják, nekik aztán 100%-osan biztos tervük van a Nagy Átalakításokhoz, sarlatánok. Olyan nincsen.

És sajnos az előrehozott Orbánnal kapcsolatban is így merülnek fel a problémák: bázisdemokratáink örömmel adnák a döntéseket a zemberek kezébe, szerintem odáig is elmennek, hogy a zemberek közösen írjanak kölccségvetést. Ne, ne írjanak a zemberek. Viszont legitimációs okokból (hogy a többit ne is mondjam) valóban az előrehozott választásokat kéne már végre előrébbhozni.

Aztán vannak az önkéntes modernizátoraink, akiket sokan támogatnak. Sajna ebbe a likba beleesett Tallián barátunk is, aki kiállt mellette.

IMHO, drága barátaim, ez a másik véglet, és legalább ilyen kevéssé vonzó. Hozzáteszem - hogy Tölgyessyt idézzem -, a Bokros-féle kurzus a magyar baloldal legrosszabb "hagyományai" közé tartozik, ami Jászitól ível a szocialista technokratákon keresztül egészen Bokrosig. Ha valamitől kiver a víz, akkor az az a narratíva (copyright by Bogár L.), hogy jön a bajusszal antropomorffá tett kombájn, és fölszántja ezt a mocsaras, szaros ugart, modernizál. Ez az a sztori, hogy Béla bácsi telkén átvezetik a vasutat, és mikor kérdőre vonja őket, mégis mit művelnek, azt felelik: "türelem, Béla bá, modernizálunk." Na, ezt_nem. És ehhez természetesen semmi szükség legitimációra, sem a "nép"-től, sem bármi mástól, ehhez egyedül rackósági felhatalmazás kell: az "egyedüli" racionális, technikai megoldás a modernizátorok kezében van. Így kérdés nincs. Nem kell megkérdezni senkit sem, jó lesz-e az, ha padlót nyalsz fiam, akkor is modernizálunk. És ott van program is.

Tehát: nem programra savazunk, és szigorú értelemben vett "program" nem is létezik. Csak a modernizátoroknak van. Azt meg nem kérjük.

A nap(nép)közgazdász, avagy Louis de Bocqueroche visszatérése

Fellángolt az emdéef, Bokrost az EU-lista, vagy inkább az ország élére. Kezdjük azzal, hogy volt egyszer, hol nem volt, volt egyszer egy ország. Ebben az országban a "konzervatív" szót megvetés övezte, az valami avítt, NDK-dezodorral fertőzött szürkezakós uncsi hülye, aki még mindig zacskós tejet vesz (amiben egyébként még igaza is lehet...). Nem jár kocsival, lovaskocsival közlekedik, meg minden.
Aztán telt-múlt az idő, és midőn minden progresszív politikai irányzat jól lejáratta magát (libbantak, balosok és társaik), hirtelen mindenki elkezdett kapkodni a "konzervatív" jelző után. Ma már konzervatív a Pojácától Bokros Lajosig mindenki. Meg antalliörökséges.

Valahol azért ez vicces. A dialektika törzsfejlődése.

De azért valami csak piszkálja a csőrömet. Eddig az ment, hogy a jobbosok antidemokratikusak (ez egyébként egy részükre igaz, és vállalják is, de miért volna ez pejoráló?), meg "vezérelvűek" és szarnak a demokráciára. Igazából csak a Vezír kell nekik, aztán mint a birkák követik őt, egyenesen Weimar végéig.

Mármost.

Bokrost (megint) úgy akartak odatenni, hogy senki sem választotta meg. De mint mondották, ez "szükségszerű" (vö. "kényszerpálya", későkomcsi technokrata megfogalmazásban), mert itt Ő, Egyedül Csak Ő Van Talpon e Vidéken, ő tudja kihúzni az országot a szarból. Münchhausen báró meg menjen már a francba.
Akkor mégsem olyan fontos a demokrácia az ajrópéer értelemben vett konzerveknek meg a balnak? Ezek szerint a zemberek megkérdezése nélkül oda lehet tolni a "szakembert"?

Ezt az igazolást persze egy konzervatív nem fogja elfogadni. Nem azért, mert nem vérbő antidemokrata, meg elit, hanem azért, mert ez a tipikus szcientista-technokrata igazolás, amin nyugati kántörpartjaik is túlléptek már. A magyar bal nem elég haladó.

Viszont ezt a tanulságot véssük jól az eszünkbe: innentől kezdve ugyanis a bal minden egyes "antidemokrata!" felkiáltását betehetjük a többi komolytalan jelszava közé. És akkor más érveket kérünk mondjuk az autoritás hagyományos (és nem feltétlenül demokratikus) igazolása ellen.

Mekkora öngól!