jobb és bal

Ma trécsiztem kicsit egy new yorki arccal. Érdekes volt. Beszéltünk arról, hogy az USA és Magyarország mennyire egymás ellentétei sok tekintetben. Azt mondotta pl., hogy az USA-ban a közgáz-elméleteket a libertáriusok uralják (főleg Hayeket és Friedmant említette), egy skandináv szocialista teoretikus ott simán marxistának számít (nagyon tisztességes emberek, höhö). Én meg mondottam, hogy na, nálunk meg ennek az ellenkezője igaz. Ha valaki kisebb államot, kevesebb adót szeretne, az simán - és kapásból - megkapja a neoliberális jelzőt, és annál nagyobb szitokszó talán nem is létezik ma minálunk. Filót tanul amúgy, meg törit, és filóból azért a New Left megjelent, és a posztmócsing egy részét is nyomják (Foucault-t parekszellansz). A balt annyira nem szereti a mainstream értelmiség usáéknál. (Nálunk meg a jobbot nem, btw.)

Ami még érdekes, hogy az usában egyre több zsidó szavaz jobbra. Bár ez ott eddig sem volt ismeretlen jelenség, de az arc állítása szerint egyre több hagyomány-és/vagy valláskövető zsidó szavaz egyre inkább a jobboldal "szélére" - effektíve keresztény fundikkal szavaznak együtt, főleg azokkal, akik Izrael-pártiak.
Ennek természetesen nem csak Izrael az oka: az ami zsidók ugyanis baromira nem szeretik a nagy államot, és a magas adókat. Ráadásul konzervatívok is, nem kicsit.

Nem érünk rá egész nap, így nem tértem rá a magyar zsidóság pártpreferenciáira (bár, ezt is érdemes differenciáltan kezelni), de azér' nálunk más a helyzet - számos ok miatt. Én biztos vagyok abban, hogy a konzervatív zsidók kicsiny országunkban sem szavaznak balra. De azért a jobboldal és a hazai zsidóság között még mindig van "némi feszültség". Azért ezt szánom-bánom. Mert őszintén, szerintem nonszensz az, hogy egy vallásos, hagyománykövető zsidó a nihilista balra szavazzon. Kevés dolog van, mi ennél abszurdabb lenne.

Szerintetek van arra sansz, hogy nálunk is kialakuljon egy egészséges "szimbiózis" a magyarországi zsidók és a jobboldal között? Őszintén nem tudnék erre felelni. Van bennem egy adag optimizmus és egy adag pesszimizmus is.
Vagy csak azért érezzük annyira "távolinak" a zsidókat és a jobboldalt, mert a megmondóemberek így mutatják be a dolgot? Lehet, hogy nincs is szakadék? Csak néhány partizánkodó pártmunkás torzítja el a valóságot?

Hm?

Héber Kalapács

Ha már Sabath, gondoltam, megnézem végre a Hebrew Hammert - régi hiányt pótoltam vele, itt éktelenkedik a gépemen már régóta.

Zseniális. Na nem olyan értelemben, hogy a Cannes-i fesztiválon díjaznák, vagy oszkárt kapna, nincsenek benne "nagy" színészi alakítások, sem egetrengető sztori. Zsidó. És végre nem a Woody Allen-féle vonal, hanem teljesen más.

Persze az alap a JP-n is megtekinthető kocsmás jelenet (ahol persze Herbew Hammer sékellel fizet, höhö), mégis nekem az tetszett a legjobban, amikor a Jewish Justice League (ahol van felelős a zsidó médiaösszeesküvésért, viszont üres a szék a "zsidó sportoló" névjegy mögött) beléptető rendszerénél "nyavalygás-skála" is volt: ez is a sztereotípiákra játszik rá. Jól. (Három fokozat volt, "buddhist", "dying" és a harmadik, pirosan villogó: "Jewish".)
A másik a szolíd liberalizmus-fika, amikor a csajszi megkéri Adam Goldberget, hogy mondjon neki csúnyákat. Hebrew Hammer ugyanis nem a meghúzódó, gyáva, saját vallását is fikázó libsi zsidó, hanem vallásos, konzervatív és macsó. Annyira hagyománytisztelő, hogy tűzharc közben elejti a fegyverét, és lefekszik aludni - hiszen Sabath van.
A harmadik pedig a végső csatában a "Jewish Guilt" jelenet, azaz a "zsidóság csodafegyvere", a bűntudatkeltés, nagyon ott van.

Tehát itt is rájátszanak keményen a sztereotípiákra (zavartság - állandóan hadar, zsidó világfájdalom, bűntudat, stb.), de mégis máshogy. Különben én csípem a sztereotípiák kifigurázását, akárki akármit mond is.

Remek fricska, minden irányba. Na jó, az elején a "gentile"-os megjegyzés talán kicsit erős. De mindent összevetve rendben van.

Na, zsidó blokkunkat látták-hallották, egy időre befejeztem, ígérem:)

*Shabat Shalom, motherfuckers.*

Ápdét: Shadai publikálta eztet a JP-n is.