Volt szerencsém az imént elolvasni Orbán Viktor (baloldali olvasóim kedvéért: Ordas, Főfasiszta, Ürdüng, Patás, stb.) dolgozatát az Európai Unióról és Magyarországról.
Miben van, miben nincs igaza a Fidesz elnökének?
Először is: Magyarország ma - akár savanyú ez nekünk, akár nem - egy vacak kis nemzetállam, egy a sok közül. Nem volt mindig így és nem is kell szükségszerűen így lennie. És tegyük hozzá, hogy ez bizony nem csak a mi bűnünk, itt sokan tettek azért, hogy idáig eljussunk. És tegyük hozzá azt is, hogy a "nemzetállam" mint önmagában vett jó, nem feltétlenül cél (a Magyar Királyság sok minden volt, de nem nemzetállam - ahogyan a dualizmus idején az Osztrák-Magyar Monarchia sem volt nemzetállam; akkor most tessék összehasonlítani azt a periódust a mostanival, és zokogni egyet zsepibe, mert van miért). Magyarországot igen is naggyá tette birodalmi jellege, nota bene soknemzetiségű mivolta is (kéretik feljegyezni: ez a soknemzetiségű jelleg, és birodalom nem egyenlő a mai multikulti pótvallással). Magyarországon jó volt élni, még az első világháború után is, az előtt meg még inkább. Aztán álmodozó demokratáink a tengerentúlról jól felszabdalták az egészet a "nemzeti önrendelkezés" és "nemzetállami demokrácia" jegyében, kösz (a "nemzeti önrendelkezés" legszebb kifejeződése a délszláv háború volt), majd sikeresen betoltak bennünket mindenféle ideológiai megszállottak és megszállók a szovjetek karjai közé. Noha az is egy "birodalom" volt a maga módján, de most szólok: Orbán Viktornak bizony igaza van. Aki az EU-t a Szovjetunióhoz hasonlítja (nééézd, ezen is-azon is van csillag!), az nem mélyenlátó nagyokos, hanem egyszerűen hülye.
Ezzel mindössze azt kívántam jelezni, hogy a birodalom, csak azért mert birodalom, nem elvetendő gondolat. Sőt.
Miben vagyon még igaza a Sátánnak?
Európa és Magyarország megerősítésében: és igen sok mindent sorol föl. Az oktatás jelenleg kritikán aluli (és végtelenül átpolitizált sok helyen), és azt ne gondoljuk, hogy "versenyképes tudást" (meg ehhez hasonlókat, érted) majd a mi marxista dínóink fognak nekünk adni: fityiszt. Nem fognak.
Külpolitika, egyebek: az EU pillanatnyilag egy erőtlen, de jó nagy bürokrácia - ezért sem tudom osztani Orbán EU-val kapcsolatos optimizmusát. Az, hogy az EU "nemzetekfeletti", az nem az ördögtől való (az uralkodóink is azok voltak), viszont az, hogy valóságos potenciált nem képvisel, aggasztó. Az oroszok egyre leplezetlen módon nyomulnak mindenhol, itt is, és pár nap alatt megmogyorózták egész Európát: nem csak a gáz-alternatíva hiányzik, de kényszerítő/szankcionáló potenciál is. Egyelőre - ez van - a NATO még mindig több kényszerítő eszközzel rendelkezik, mint az EU. Az álmodozó, jószándékú európai szocdemek és libik álmodozhatnak felőlem, de amíg nincs Európának érdekérvényesítő képessége (és ebbe beletartozik a katonai erő is, bizony), addig kitörölhetjük a jóindulattal a hátsónkat. Annyiban lenne értelme Európának (példának okáért), hogy pl. az orosz agresszióval szemben (akár Európa határain belül, akár azon kívül) valamilyen formában fel tudjon lépni. [Megjegyzés: lassan csak megtanuljuk - vagy most, józan ésszel, vagy majd később néhány keserves lecke árán - hogy az orosz előretörés nekünk bizony nem érdekünk; és nem érdekünk az, hogy egy koszos posztkommunista oligarchia - különféle eszközökkel - újra megszálljon minket: Viktorunk aggodalmát ennek kapcsán osztom, nem kicsit.] Szintúgy igaza van az Ürdüngnek a protekcionizmus elutasításában.
Mi a probléma? Jöjjenek a kellemetlenebb dolgok.
szimbólumok, egyebek
Az nem úgy van, hogy a szimbólumoknak, jelentéshordozóknak nincs jelentőségük. Van. Így amíg Európa nem vállalja saját múltját (egy félmondatot se a kereszténységről!), addig valódi erkölcsi erő sincs benne, nem csak a katonai hiányzik. Addig Európa nem áll ki semmi mellett, és semmivel szemben sem: egy üres bürokrácia, amelyik többezer oldalas törvényekkel-és azok módosításaival van elfoglalva, valamiféle racionalista módon, mindezt ötvözve azzal a bizonyos libi jószándékkal. Kevés, nagyon kevés. Önmagunk gyepálása, megtagadása sehová sem vezet. Ezért is rühellem a folyamatos Európát (és az Amerikát) érő alázást. Mi mindig mindenkit bántottunk, az egész civilizációnk romlott Rousseau és 68 óta, stb. Marhaság.
Még egy igazság: Európa és az USA kapcsolatainak erősítése. Erre pedig mondok szépen egy bazinagy igent. Ahogyan Oroszországgal kapcsolatban is, majd ezt is megtanuljuk lassan, nem kevés szenvedés árán: ez a kultúránk, a civilizációnk (vagy ami maradt belőle), tessék ezt tisztelni és megvédeni. Mivel egyelőre az USA-nak van egyedül kényszerítő ereje, nem baj, ha jóban vagyunk velük. Figyelem, itten érdek (-és érték)azonosság van.
A Gonosznak tehát nem kevés dologban van igaza: megerősítésben (külpolitika, gazdaság kapcsán, protekcionizmus elvetésében, USA-kapcsolatok, stb.) mindenképpen.
Az EU-val nekem nem feltétlenül a "nemzetekfeletti" volta a problémám: a Katolikus Egyház is az (noha a kettőt sose mossuk egybe, ugye). Majd ha lesz a szubszidiaritást veszélyeztető lépés, majd ágálok.
A problémám az, hogy az egész bürokrácia és jószándék mögött nincs semmi: sem erkölcsi, sem fizikai erő, se a hagyományok fontossága, semmi.
Amíg ezek nincsenek, olyan sokat ne várjunk.
2009. február 24., kedd
2009. február 22., vasárnap
Szerénységem bizonyítékául - azok a nagyarcúak!
Szeretném elmondani, miért nem ismerek el másokat, illetve azok teljesítményét. Nem, nem a beképzeltség az oka. Pusztán enmagam képességeinek felismeréséről, azok tudatosításáról.
Nem tudok sokat, de amit tudok, azt nagyon. Így ott nem ismerek ellenérveket.
Ezek meg jönnek itt mindenféle "nagy nevekkel", történészekkel és filozófusokkal, akiknek papírjuk van ezekről, hogy nézzem meg őket. Hát nem nézem!
Most nézzem meg John Lukacsot... John Lukacsot? Minek? Nem olvasom el. Ne, ne vágj a szavamba, elmondom neked kisfiam, miért nem. Mert én tudom a történelmet. Nekem egy Lukacs ne mondja meg, merre hány óra. Különben is ki ez a Lukacs? Ez a Lukacs még Mezőtúron sem járt, mit tudhat az életről? Ott ül, otthon, Amerikában, az indiángyilkos nemzet országában, írja a könyveit és osztja az észt - ezek a kis nímandok meg beszopják. De nem én! Előbb voltam én ezeknek az ismerője, mint bárki ezek közül a "nagy nevek" közül.
Aztán itt vannak ezek a magyarok is, akiket mindenféle kétely nélkül védenek ezek a csicskák. Mindenféle szakmai tekintélyre, meg egyebekre hivatkoznak. Ugyan kérem! Én már akkor zserbót ettem kisvillával, amikor Ablonczy még csak répapürét majszolt. Ez meg itt hülyíti a jónépet, és hazudozik mindenféléről. Mert ezek ilyenek, mind. Lásd Katyn.
És hogy miért mondom el mindezt? Volt rá okom, hogy őket lőjem. Egyrészt a történelemhez és a politikához értek. Nem is keveset. Másrészt, a tapasztalat: én már sok mindent láttam. Túl sokat ahhoz, hogy higgyek ilyen szélhámosoknak. Harmadrészt, épp Ablonczy reputációja végett, sokkal nagyobb károkat tud okozni, mint mások. És ki más mondja meg ezt, kisfiam, bele az arcodba, ha nem én? A korai bölcsességnek kérlek, egyetlen feltétele van: rám kell hallgatni.
És még kételkedsz? Miért? Ja, hogy felmutatni kéne valamit, ez a problémád. Olcsó ál-konzervatív, nem-konzervatív alapállás lesz. De legyen, ha nagyon akarod, bár nekem nincs mit bizonyítanom. Mindből van legalább kandidátusi címem. Hogy honnan? Nekem tudnom kell, én gyártottam őket. És miért?
Nem figyeltél eléggé.
Azért, mert én SEMMIFÉLE címet, kinevezést nem fogadok el hazug történészektől, akik hazudoznak és káros politikai deklarációkat írnak, olyanoktól, akik, tudod, hazudnak Katynról. Meg mindenről. Hogy ők kritizálnak, szerintük nem vagyok kompetens? Ugyan kérlek. Inkább hiszel az ilyen opportunistáknak, mint az igazi konzervatívoknak? Mert én az vagyok, bizony. Ezért is tudhatom, ki az, és ki nem. Na, ők nem.
Ha még mindig kételkedsz, hasonlítsd össze az ő munkásságukat az enyémmel (megtalálod itt: eletmuvem.blog.hu), és nem fogsz kételkedni. Én csak jót akarok neked. Jobb, ha most nyitod fel a szemed. És hogy lásd, te kis hülye, milyen áldozatkész vagyok: én vállalom a felvilágosításodat. Ne légy hálátlan.
[Néhány tételért köszönettel tartozom a Gyógyszerésznek]
Nem tudok sokat, de amit tudok, azt nagyon. Így ott nem ismerek ellenérveket.
Ezek meg jönnek itt mindenféle "nagy nevekkel", történészekkel és filozófusokkal, akiknek papírjuk van ezekről, hogy nézzem meg őket. Hát nem nézem!
Most nézzem meg John Lukacsot... John Lukacsot? Minek? Nem olvasom el. Ne, ne vágj a szavamba, elmondom neked kisfiam, miért nem. Mert én tudom a történelmet. Nekem egy Lukacs ne mondja meg, merre hány óra. Különben is ki ez a Lukacs? Ez a Lukacs még Mezőtúron sem járt, mit tudhat az életről? Ott ül, otthon, Amerikában, az indiángyilkos nemzet országában, írja a könyveit és osztja az észt - ezek a kis nímandok meg beszopják. De nem én! Előbb voltam én ezeknek az ismerője, mint bárki ezek közül a "nagy nevek" közül.
Aztán itt vannak ezek a magyarok is, akiket mindenféle kétely nélkül védenek ezek a csicskák. Mindenféle szakmai tekintélyre, meg egyebekre hivatkoznak. Ugyan kérem! Én már akkor zserbót ettem kisvillával, amikor Ablonczy még csak répapürét majszolt. Ez meg itt hülyíti a jónépet, és hazudozik mindenféléről. Mert ezek ilyenek, mind. Lásd Katyn.
És hogy miért mondom el mindezt? Volt rá okom, hogy őket lőjem. Egyrészt a történelemhez és a politikához értek. Nem is keveset. Másrészt, a tapasztalat: én már sok mindent láttam. Túl sokat ahhoz, hogy higgyek ilyen szélhámosoknak. Harmadrészt, épp Ablonczy reputációja végett, sokkal nagyobb károkat tud okozni, mint mások. És ki más mondja meg ezt, kisfiam, bele az arcodba, ha nem én? A korai bölcsességnek kérlek, egyetlen feltétele van: rám kell hallgatni.
És még kételkedsz? Miért? Ja, hogy felmutatni kéne valamit, ez a problémád. Olcsó ál-konzervatív, nem-konzervatív alapállás lesz. De legyen, ha nagyon akarod, bár nekem nincs mit bizonyítanom. Mindből van legalább kandidátusi címem. Hogy honnan? Nekem tudnom kell, én gyártottam őket. És miért?
Nem figyeltél eléggé.
Azért, mert én SEMMIFÉLE címet, kinevezést nem fogadok el hazug történészektől, akik hazudoznak és káros politikai deklarációkat írnak, olyanoktól, akik, tudod, hazudnak Katynról. Meg mindenről. Hogy ők kritizálnak, szerintük nem vagyok kompetens? Ugyan kérlek. Inkább hiszel az ilyen opportunistáknak, mint az igazi konzervatívoknak? Mert én az vagyok, bizony. Ezért is tudhatom, ki az, és ki nem. Na, ők nem.
Ha még mindig kételkedsz, hasonlítsd össze az ő munkásságukat az enyémmel (megtalálod itt: eletmuvem.blog.hu), és nem fogsz kételkedni. Én csak jót akarok neked. Jobb, ha most nyitod fel a szemed. És hogy lásd, te kis hülye, milyen áldozatkész vagyok: én vállalom a felvilágosításodat. Ne légy hálátlan.
[Néhány tételért köszönettel tartozom a Gyógyszerésznek]
2009. február 11., szerda
Fríszpícs
A vélemény szabad, mondották 1990-ben a Rabmadarak. Ezt ma már tudjuk, hogyan kell értelmezni: szabad, ha az övék. Ha nem az övék, akkor nem szabad. Akkor az kirekesztő, fasiszta vélemény, amit a jóérzésűembereknek (=szadi) el kell utasítaniuk, mert ha nem...
Ferenc testvér meg éppen időutazik, vissza az ötvenes évekbe, eszmei bölcsőjének materializált kezdetébe. Rátalált a nosztalgia. Bayer Zsolt megírta, Bayer Zsolt monnyolle. Ha nem mond le, betiltjuk. A pártközpontból eldöntött "megtűrt" üzenetek kísértenek. (Egyébként maga a cikk a szokásos bayeri túlzásoktól eltekintve meglepően kiegyensúlyozott, jegyzem meg - ami meg mégsem az, ahhoz már hozzászoktunk)
Van valamiféle nosztalgikus hangulat ott az alvégen. Ki valódi, ki a semmiből teremtett nosztalgiával barátkozik. A Bayer rasszista, ezért hallgasson; a keresztények nullszázalékosok, de kusslegyen.
És ha valaki még mindig azt hiszi, hogy a Pojáca pöcsvakarása, az "egyeztetések", "csúcsok", és tárgyalások, Kiss Péter pörköltszaftos pólóban való válságkezelése, Draskovics "multiple choice" Tibor újonnan való megfuttatása, Gusztos Péter realitások elleni küzdelme majd egyszer meghozza az áhított haladó megváltást, csak ki kell várni, és már csak nagyon keveset kell aludni; nos, az vegyen le egy Mikszáth-könyvet a polcról, nézzen meg egy Monty Phyton-filmet, röhögjön egy jót, majd röhögje ki saját magát is.
Aztán egyen egy kurvajót, igyon meg kurva sok bort. Satöbbi.
Ferenc testvér meg éppen időutazik, vissza az ötvenes évekbe, eszmei bölcsőjének materializált kezdetébe. Rátalált a nosztalgia. Bayer Zsolt megírta, Bayer Zsolt monnyolle. Ha nem mond le, betiltjuk. A pártközpontból eldöntött "megtűrt" üzenetek kísértenek. (Egyébként maga a cikk a szokásos bayeri túlzásoktól eltekintve meglepően kiegyensúlyozott, jegyzem meg - ami meg mégsem az, ahhoz már hozzászoktunk)
Van valamiféle nosztalgikus hangulat ott az alvégen. Ki valódi, ki a semmiből teremtett nosztalgiával barátkozik. A Bayer rasszista, ezért hallgasson; a keresztények nullszázalékosok, de kusslegyen.
És ha valaki még mindig azt hiszi, hogy a Pojáca pöcsvakarása, az "egyeztetések", "csúcsok", és tárgyalások, Kiss Péter pörköltszaftos pólóban való válságkezelése, Draskovics "multiple choice" Tibor újonnan való megfuttatása, Gusztos Péter realitások elleni küzdelme majd egyszer meghozza az áhított haladó megváltást, csak ki kell várni, és már csak nagyon keveset kell aludni; nos, az vegyen le egy Mikszáth-könyvet a polcról, nézzen meg egy Monty Phyton-filmet, röhögjön egy jót, majd röhögje ki saját magát is.
Aztán egyen egy kurvajót, igyon meg kurva sok bort. Satöbbi.
2009. február 10., kedd
Náczik!
Végre. Végre valahára, a maszatolás és a sumákolás végének a kezdete (remélem):
"Ki kell mondani: a cigány származású emberek által elkövetett súlyos bűncselekmények száma aggasztó módon növekszik" – áll a Fidesz elnökségének kedd este kiadott közleményében.
Nehéz volt? Naugye. Akkor most, hogy végre kimondták (holnap náczi lesz a fidesz, de eddig is az volt, mi változik?), tessenek is tenni érte. Először is mehet a Pojáca a kanalas gém nemi szervére, mongyuk. Utána pedig tessék elkezdeni a rendrakást.
Farkas Flóri megint kicsit lütyő, de ez most ne zavarjon minket.
Kicsit uncsi volt már a minden szar kapcsán árpádsávozó miniszterelnök redundáns szólama.
Ordör.
"Ki kell mondani: a cigány származású emberek által elkövetett súlyos bűncselekmények száma aggasztó módon növekszik" – áll a Fidesz elnökségének kedd este kiadott közleményében.
Nehéz volt? Naugye. Akkor most, hogy végre kimondták (holnap náczi lesz a fidesz, de eddig is az volt, mi változik?), tessenek is tenni érte. Először is mehet a Pojáca a kanalas gém nemi szervére, mongyuk. Utána pedig tessék elkezdeni a rendrakást.
Farkas Flóri megint kicsit lütyő, de ez most ne zavarjon minket.
Kicsit uncsi volt már a minden szar kapcsán árpádsávozó miniszterelnök redundáns szólama.
Ordör.
2009. február 9., hétfő
Die Diktatur
Figyelem, erőst szubjektív gondolatkísérlet következik. Modest Proposal.
A "diktatúra" szót szándékosan klasszikus értelmében használom: a római diktátor felhatalmazása ideiglenes volt, és amint a rendkívüli helyzet megszűnt, le is lépett. A probléma ott van (és ezt Carl Schmitt mindenkinél jobban felismerte), hogy a nem normális, általános állapotot nem lehet normális, általános procedúrákkal kezelni (ezt az érvét egyébként a weimari köztársaság káosza ellen használta). Ezért a rendkívüli állapot rendkívüli megoldást követel: a szuverén pedig az, aki a kivételről dönt. Ez a jogi-filozófiai decizionizmus sok rosszra adhat felhatalmazást, de ugyanígy meg is előzheti a legrosszabbat. (Carl Schmitt értelmezése talán némiképp el is tér a klasszikustól)
A rendet helyre kell állítani: ez kemény kéz nélkül, és a szuverén döntése nélkül nem fog menni. A teljes szétesés állapotában gyakran csak két lehetőség van: a polgárháború, illetve az állam felbomlásából következő, a polgárháborút lezáró csoportocska hatalomra jutása és zsarnoksága; illetve a katonai diktatúra, mint pl. Franco esetében.
A rendkívüli helyzet nem "törvénytelen" állapot, sőt. A "diktatúra" a rendet állítja helyre. A "diktatúra" ezért autoriter, tekintélyelvű, és kemény, de sem nem zsarnokság, sem nem totalitarizmus. Aki engedelmeskedik a törvényeknek, azt nem érheti bántódás. A rendkívüli helyzetet, az állam felbomlásának állapotát a parlamentáris viták és többségi döntések nem tudják megoldani, legtöbb esetben még gátolni sem.
Most biztos csúnyaságot mondtam. Mindenesetre ezek bizony megfontolandó érvek.
Következtetések levonását a kedves olvasóra bízom.
A "diktatúra" szót szándékosan klasszikus értelmében használom: a római diktátor felhatalmazása ideiglenes volt, és amint a rendkívüli helyzet megszűnt, le is lépett. A probléma ott van (és ezt Carl Schmitt mindenkinél jobban felismerte), hogy a nem normális, általános állapotot nem lehet normális, általános procedúrákkal kezelni (ezt az érvét egyébként a weimari köztársaság káosza ellen használta). Ezért a rendkívüli állapot rendkívüli megoldást követel: a szuverén pedig az, aki a kivételről dönt. Ez a jogi-filozófiai decizionizmus sok rosszra adhat felhatalmazást, de ugyanígy meg is előzheti a legrosszabbat. (Carl Schmitt értelmezése talán némiképp el is tér a klasszikustól)
A rendet helyre kell állítani: ez kemény kéz nélkül, és a szuverén döntése nélkül nem fog menni. A teljes szétesés állapotában gyakran csak két lehetőség van: a polgárháború, illetve az állam felbomlásából következő, a polgárháborút lezáró csoportocska hatalomra jutása és zsarnoksága; illetve a katonai diktatúra, mint pl. Franco esetében.
A rendkívüli helyzet nem "törvénytelen" állapot, sőt. A "diktatúra" a rendet állítja helyre. A "diktatúra" ezért autoriter, tekintélyelvű, és kemény, de sem nem zsarnokság, sem nem totalitarizmus. Aki engedelmeskedik a törvényeknek, azt nem érheti bántódás. A rendkívüli helyzetet, az állam felbomlásának állapotát a parlamentáris viták és többségi döntések nem tudják megoldani, legtöbb esetben még gátolni sem.
Most biztos csúnyaságot mondtam. Mindenesetre ezek bizony megfontolandó érvek.
Következtetések levonását a kedves olvasóra bízom.
2009. február 8., vasárnap
All Roads Lead to Rome
Most akkor jöjjön a vég kezdete, ugye. Mert most biztos én is valami hiperrasszista dumával fogok jönni, és Gusztos Péter beköp a PC rendőrségnél, hogy hátmégis mit képzelek én.
Szarok rá.
Veszprém ugyanis az egyik utolsó lépcsőfok. Ha most nem mondunk állj-t, eláshatjuk magunkat. Mindenestől.
Ez már nem apró kérdések összessége, ez egyetlen kérdés megválaszolatlanul maradása: átengedjük-e a civilizációnkat a barbároknak? Megírtam korábban is, megírom most is: ez barbár invázió. Róma összeomlása, ha úgy tetszik. A barbárok ugyanis csak akkor tudják a nyers erőszak eszközével a hatalmat átvenni, ha a civilizáció rendje, törvényei, falai meggyengültek. A kedves balos kormánynak pedig üzenem, hogy most már kurvagyorsan fejezze be a kommunista propagandamunkát és a fasisztázást, mert erre az ő bőrük is rá fog menni, és nem csak a hatalmuk (az csak idő kérdése). A barbárokban már nincsenek erkölcsi, vagy bármilyen más gátak, nem félnek semmitől. Nőket rúgnak le, késelnek, rabolnak, terrorizálnak. Egy ország nézi. Illetve egy töketlen kormány és csatolt részei hagyják.
És hagyhatjuk az állandó második kerületi megmondást, hogy "mediatív" meg "kommunikáció" és "kulturális párbeszéd", meg a többi szociológiai kutyafüle, nem. A babárok azért tudnak bűnözni, mert hagyják őket: a bűnözés problémájára elég régi megoldások vannak, csak nem használjuk őket. Nem kell itt semmi újat "kitalálni".
A baloldal és a liberálisok sikeresen lerombolták az egész civilizációnkat: Skandináviában nemrég egy egész városrészt gyújtottak fel a muzulmánok, a rendőrök be sem mertek venni, noha őket vették elő, mert a kocsijukban "rasszista" kijelentéseket tettek. Az egész nyugati világ - hála a ballibnek - a saját bűntudatával van elfoglalva, miközben minden idegen nép a tiszta vadember státuszában van, azok bűntelenek, és ha bármi rosszat tesznek, az a mi hibánk.
Mama, egy lószart.
Tessék végre gatyát felkötni, megfogni a kibaszott gumibotot, és kivezényelni a rendvédelmi szerveket az ország minden részére. És ha lehet, ne a jónép és a középosztály eljövendő szarráverésére tessék félretenni, hanem arra, ami minden áldott nap, már szinte mindenkit érint.
Majd ha a kedves liberális értelmiség és kormánytagok hegyvidéki házainak ablakai alatt jelennek meg fáklyákkal a hordák, hogy "kifelé", akkor észbekapnak majd? Vagy az is kevés lesz?
A rohadt életbe, utolsó percben vagyunk.
Szarok rá.
Veszprém ugyanis az egyik utolsó lépcsőfok. Ha most nem mondunk állj-t, eláshatjuk magunkat. Mindenestől.
Ez már nem apró kérdések összessége, ez egyetlen kérdés megválaszolatlanul maradása: átengedjük-e a civilizációnkat a barbároknak? Megírtam korábban is, megírom most is: ez barbár invázió. Róma összeomlása, ha úgy tetszik. A barbárok ugyanis csak akkor tudják a nyers erőszak eszközével a hatalmat átvenni, ha a civilizáció rendje, törvényei, falai meggyengültek. A kedves balos kormánynak pedig üzenem, hogy most már kurvagyorsan fejezze be a kommunista propagandamunkát és a fasisztázást, mert erre az ő bőrük is rá fog menni, és nem csak a hatalmuk (az csak idő kérdése). A barbárokban már nincsenek erkölcsi, vagy bármilyen más gátak, nem félnek semmitől. Nőket rúgnak le, késelnek, rabolnak, terrorizálnak. Egy ország nézi. Illetve egy töketlen kormány és csatolt részei hagyják.
És hagyhatjuk az állandó második kerületi megmondást, hogy "mediatív" meg "kommunikáció" és "kulturális párbeszéd", meg a többi szociológiai kutyafüle, nem. A babárok azért tudnak bűnözni, mert hagyják őket: a bűnözés problémájára elég régi megoldások vannak, csak nem használjuk őket. Nem kell itt semmi újat "kitalálni".
A baloldal és a liberálisok sikeresen lerombolták az egész civilizációnkat: Skandináviában nemrég egy egész városrészt gyújtottak fel a muzulmánok, a rendőrök be sem mertek venni, noha őket vették elő, mert a kocsijukban "rasszista" kijelentéseket tettek. Az egész nyugati világ - hála a ballibnek - a saját bűntudatával van elfoglalva, miközben minden idegen nép a tiszta vadember státuszában van, azok bűntelenek, és ha bármi rosszat tesznek, az a mi hibánk.
Mama, egy lószart.
Tessék végre gatyát felkötni, megfogni a kibaszott gumibotot, és kivezényelni a rendvédelmi szerveket az ország minden részére. És ha lehet, ne a jónép és a középosztály eljövendő szarráverésére tessék félretenni, hanem arra, ami minden áldott nap, már szinte mindenkit érint.
Majd ha a kedves liberális értelmiség és kormánytagok hegyvidéki házainak ablakai alatt jelennek meg fáklyákkal a hordák, hogy "kifelé", akkor észbekapnak majd? Vagy az is kevés lesz?
A rohadt életbe, utolsó percben vagyunk.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
