Napi populizmus

Na kérem, velem az a baj, hogy populista vagyok. Meg intoleráns és érzéketlen is, mint azt többször megkaptam, továbbá nem vagyok érzékeny a legnagyobb problémákra (tomboló fasizmus, antiszemitizmus stb.), ennek ellenére komcsizok állandelon, az meg nem ejrópéer.

Mármost.

Elolvashattuk libbant sztárpublicisták tömkelegétől, hogy igen, kurvára basszanak oda bizonyos rétegeknek, pl. a családos középosztálynak (középosztály, haha), a tanároknak, orvosoknak, mert. És milyen jó lesz az, mert bizony ott lehet spórolni. Ez itt a baj, meg a "közszféra" és "bürokrácia" úgy általában.

Akkor most jöjjön a populizmus.

Tessék szépen megnézni ezt. A "bürokrácia" és a "közszféra" az problémás, de a különböző állami zéerték léte, létszáma, költsége az nem. Ha jól beültetjük a sok büdös kommunistát (ja persze, már megint ezt nyomatom, de az ég szerelmére, nézzünk már végig a neveken!), akkor jó lesz - káder nem vész el, csak átalakul. És ha azt mondom, mégsem a tanárokkal van a baj, hanem a zéerték székeibe belecsücsülő pöffeszkedő kommunistákkal, az évi 70-80 milliós fizujával, meg a létszámon felüli alkalmazottal, én vagyok a köcsög, és az összes tanárral meg orvossal együtt fideszes. És én menjek a halász falára, nem vagyok elég európaértelembenvett, mert a kötél meg az oszlop jut eszembe minden egyes alkalommal.
És tényleg.

Ugyanis a "hülyetanárok" adójából fizetik ezt a sok jómadarat, és ez bizony előhozza belőlem a Schuster Lórántba oltott Prónay Pált, hogy Oli bácsit idézzem.

Persze a zéerték maradnak (akik eddig kérdezték, na ez az többek között, amiről beszélek, amikor a Hálózatot emlegetem), etetni kell a sok büdös kommunistát.

És lehet finnyáskodni, de addig fogok büdöskomcsizni, amíg van bennem szusz.
Csókolom.