Hát, kérem. Bogár László, Bayer kenyerespajtása, megint nagyot alakított. Van szerencsém legalább érintőlegesen ismerni a munkásságát, egy könyvét el is olvastam (amúgy, mindegy melyiket, mert egy ideje mindben ugyanazt írja).
Szóval itten a globálkapitalizmus létformája (az amúgy miaf...?) rombolja a szakrális társadalmak ontoszociális alapjait (?????????????????????). Ennek az absztrakt tételnek nincs semmi jelentése, viszont marha jól hangzik. És ez a legrosszabb heideggeri ködevést is kenterbe veri (Heidegger azért mégiscsak nem kicsit filozófus volt, no!). Ebben semmi közgazdaság nincsen, de még filozófia sem, csak egy New Age filozóf agymenése.
De komolyan, tényleg ezt kell sokaknak áhitattal imádnia a jobbon? Újpogány marxizmus:-(
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
16 megjegyzés:
BL cikke egy igazi bullshitgyűjtemény, egy igazi reprezentatív anyag Mo. szellemi felkészültségéről. De legalább lehet rajta egy jót röhögni.
Köszönjük BL! :-)
Te meg többet is kihozhattál volna egy ilyen cikkből, mivel telis-tele van jobbnál jobb magaslabdával.
BL most ezzel bearanyozta a napomat. :)
Üdv:
Czelder Orbán
(tudtam én, hogy vissza fogsz térni ide, mert hiányzik neked ez a fekete háttér :))))))
CO,
Ja, csak az ember kétszer is meggondolja pazaroljon-e rá sok energiát?:))
A fekete háttér tényleg hiányzott amúgy. Feudizmussal megfejtsük, hogy ez valami vizuális katolicizmus?
[..|..]
Azért a ködevést te is elég ügyesen műveled, no!
Konkrétumot kérek.
Konkrétumnak legyen elég például ez a bejegyzés maga.
Nem nyert, jobbat kérek!
Elöljáróban: én nem nagyon ismerem BL szagértő uraságot.
"Szóval itten a globálkapitalizmus létformája (az amúgy miaf...?) rombolja a szakrális társadalmak ontoszociális alapjait"
Ez valami olyasmi lehet (szerintem is elég hülyén mondja BL), hogy a fogyasztói társ. rombolja a természetfelettivel kapcsolatos tradíciókat. Ezzel én maximálisan egyet tudok érteni.
Vagy szerinted "fogyasztói társadalom kritikája" (vagy mely dolgok imígyen neveztetnek) télleg ködevés?
A kapitalizmuskritikára automatikusan rávágni a baloldali címkét szerintem a gondolkodás hiányára utal.
Egyébként a konkét ténykérdésekről szóló állításai se stimmelnek?
Nekem úgy tűnik, az O.K.
fehér b. kollega mond valamit, ezért állandó kritikusodként majd jelzem a ködevést, ha látom :)
Ez a bejegyzés pedig tényleg ködevés. Már kezdem azt meglátni, hogy a te optikád is eléggé torzít. kedvenc történészed, Ablonczy írhat gyatra szintű és ráadásul elfogult-céltalan politikai glosszát (12 pont), te előrohansz és véded körömszakadtáig - ráadásul a tőled megszokott színvonal alatt vagy három emelettel. De ha Bogár megszólal, akkor bármit is mond, tárgyiatlanul gúnyolódsz.
Lehet, hogy a szóvirágai hülyén hangzanak - de amit Amerikáról mond, az alapvetően (sajnos) ül. Tény, hogy kinyírták az elfoglalt kontinens állatvilágát, vándorgalambtól bölényen át egészen a szintén állatként kezelt őslakosságig. Tény, hogy elintézték a négereket rendesen (na, ennyi különbség legalább van a magyarok meg az amcsik között, hogy mi nagyobb erkölcsi alappal szidhatjuk a cigánybűnözést, hisz nem mi magunk importáltuk őket rabszolgának...). Az is eléggé helytálló, hogy magát az amerikai államot is kifosztja a globálisabb hatalom, ha kell - ez megy éppen most, amikor a válságot az adófizetőik pénzéből kezelik, de a veszteség nem azé, aki felelős érte, mert azok kft-k vagy rt-k...
A szóvirágai olykor tényleg mókásak. A cikkje viszont egészében megalapozott. Te meg a szóvirágok közé soroltad a szándékosan észre nem vett érdemi részt...
rr,
Most önkényesen fordítasz. De valójában nem tudjuk, mi is pontosan az a "globálnyik" globálkapitalista létforma. Ilyen nem is létezik. De olvastam Bogár egy könyvét (Bokros újratöltve) és az tele van ilyenekkel. Balázs Zoltán írja ezekre azt, hogy Bogár absztrakt frázisokban beszél, de a mondandójának semmi értelme sincs. A közgazdaságtanhoz köze meg még kevesebb.
MG,
Ablonczy-témáról, úgy látom, nem tudsz leugrani. Fixálódtál rá? Hogy jön az ide? Ugorgyunk.
BL esetében érdemi rész=szóvirágok. Ez a cikk pedig bármikor lejöhetett volna Szabad Nép félpercként is. Ez, kérlek, olyan balos, hogy Hegyi Gyula sírva vinnyog. Annyi a különbség, hogy BL esetében az egész le van öntve valami pogány New Age-fílinggel meg frazeológiával. Békés Márton szokta erre azt mondani, hogy "marxtalanított marxizmus" és teljesen igaza van: ezért van az, hogy a honi jobb egy része vérszoci, és inkább a hangzatosabb mítoszokat szereti, semmint azt, ahogy a dolgok tényleg vannak.
A globalizáció bűnbakként való megjelenítése is ezekhez tartozik. Valóságalapja már annál kevesebb:
http://www.kommentar.info.hu/balazs_zoltan_valodi_es_hamis_erkolcsi_kerdesek.pdf
Főleg rr-nek szeretettel:
http://www.vigilia.hu/2006/8/balazs.htm
A globalizációhoz még annyit, hogy nem ágálni meg izzadni kell ellene, hanem használni. A dühből nekimegyünk-megoldás mindig a legrosszabb lesz a végén.
(BL védelmében annyit, hogy ő sem volt mindig ilyen, az utóbbi években kattant be)
Még egy pontosítás (nem szemrehányás, mivel nem várhatom el, hogy kívülről fújt a r/r összest :)):
önmagában a "globalizáció" ellen nem ágáltam, mivel úgy gondolom, hogy bizonyos problémák esetében direkt jó lehet egy globálisan összehangolt megoldás, pl. egyes áruk free trade-je.
Más árukkal viszont óvatosabbnak kéne lenni, és teljesen az se hülyeség, amit terembura fejtegetett, hogy modularizációra lenne szükség a nagyobb stabilitásért.
A Vigíliás írást olvasom, ottan rögtön az első gondolat engem igazol :)
De lássuk a többit...
kicsit más (nem nagyon):
láttad a Soros-interjút?
Ő is marxista-vérbalos lett tán? [.../..]
soros?
Már rég!!! A Balázs Z.-féle kör le is fikázta asszem:))))
Amerika gazemberségeiről írni tehát egyenlő a balossággal? Paradox, de inkább a te véleményed balos abban az értelemben, hogy visszafordítod a hidegháborús fehér-feketét, és most aki Amerikára mond rosszat, nálad balossá válik.
Ablonczyra csak azért tértem ki, mert ahogy őt a tőled amúgy szokatlan félájult, az ostobaságit észre nem vevő tisztelettel kezeled, ugyanígy Bogár ellen eléggé zsigeri vagy. Nem kéne. Elemezned kéne a cikke minden egyes mondatát igaz/hamis szárazsággal, és rájönnél, hogy az igaz a több. Ehelyett a stílusvirágaira lősz, ami ugyan jó célpontot kínál, de mégiscsak felszínesség.
MG,
Te eléggé dialektikusan érvelsz. Tudod-e, az kiknek a szokása?:)))
De ezt a BL cikket akár Vásárhelyi Mária is elkövethette volna - ha nem írnák alá a nevét, lehetne onlájn vetélkedőt írni, hogy ezt vajon melyikük írta. (Esetleg TGM, bár, mitagadás, ő jobban ír.)
Aki Amerikára mond rosszat, az természetesen nem válik azonnal balossá (már csak azért sem, mert Amerika nem most kezdett balra menni). Viszont a zsigeri nyugat-gyűlölet, sőt ön-gyűlölet, és a menjünk neki izomból a globalizációnak igenis balos habitusra vall. Sehol a jele a józan észnek, a kifinomult kritikának, és a konkrétumokról való beszédnek - kapásból jönnek a fantomképek, a bűnbakok, meg az absztrakt marhaságok felbüfögése. Ez utóbbiak volnának a jobboldali erények? Nemá! De komolyan, MG, te nem érzed a cikk olvasása közben, hogy kongadob szól mögötte, valamelyik sámán kántál, és száll a tömjénfüst?
Az Ablonczy-témára nem kívánok visszatérni. Érveltem egy darabig, de láttam, hogy mindhiába, mert Te ezt a kérdést csak sérelmi alapon tudod megközelíteni és elkezded vonogatni a párhuzamokat. Annak nincs értelme.
Amúgy mondhatsz amit akarsz, hogy "mennyit estem akkor", különösebben nem érdekel. Tudod, ha Ablonczy Balázs mondaná, akkor érdekelne:DDDD
És ennek nagyon egyszerű a megfejtése, mi nem csak beszélünk a tekintély tiszteletéről:)))))
Quod dixi, dixi. Vedd a fáradságot és mondatonként elemezd, nem olyan hosszú. Három minősítés adható: "igaz" "nem igaz" "nem érdemi állítás, hanem hangulati elem". Aztán összesíts. Az efféle általánoskodó érvelés, hogy szerinted ki írhatta volna, csak ködszurkálás.
Sőt, mi több: az se zavar különösebben, ha modern filozófusokon nevelkedett tekintélytisztelők balosnak ítélnek. Már csak azért is, mert az efféle ítélkezés - az a balos jellegzetesség, sokkal inkább. De hogy a globalizáció ellenzése nem balos, az aligha szorul bizonyításra. A globalizáció nem konzervatív, sehogyan sem. Az ellenzése pedig értelmes dolog - majd meglátod hamarosan, amikor teljes erővel betör ide az a válság, ami amerikai pénzpiaci simlik miatt alakul és válik globálissá. Merthogy nagyon konzervatív dolog ugyebár a globalizációellenességet kritizálni, közben pedig abszolút vadidegen csirkefogók simlijei miatt esetleg borderline éhendögleni, ugyebár...
Kedves MG,
Tisztázzunk valamit okés?
Nem veszem a fáradtságot, méghozzá azért, mert ez itt egy blog és egy rövid bejegyzés nem folyóiratnak készülő kritika. Vili? Ha ilyen mélyen elemzős Bogár-kritikát szeretnél, fordulj bizalommal Balázs Zoltánhoz. Nála megtalálod, és azt is, miért ködevés.
Én nem a modern filozófusokon nevelkedtem. Hacsak Arisztotelész nem számít annak, de ha ő modern, akkor biztos nálam van a képhiba. A tekintély-megjegyzésem pedig Ablonczyra vonatkozott, de nem kívánok ide visszakanyarodni többször.
Aztán:
"A globalizáció nem konzervatív"
Ez a mondat kb. olyan, mint az, hogy a "krokodil hosszabb, mint zöld." A globalizáció egy jelenség, vagyis van egy jelenség-együttes, amit globalizációnak hívunk. Az a kérdés, hogy ez a jelenség mit takar, és mit tudunk kezdeni vele. A konzervatív nem nekimegy tőből, hanem megpróbálja megérteni, és megpróbál rá válaszokat találni. Illetve, ahogy mondtam: megpróbálja használni. Az ilyen frázisokban való beszélés pont az, amit a balosok csinálnak. Van egy jelszó (pl. "kapitalizmus", "globalizáció") és akkor annak jól neki lehet rontani (és általában balos alapon: a globalizáció tömeges sanyarúságot hoz magával, meg éhezést, meg egyenlőtlenséget stb. - ezért linkeltem föntebb az írást, mert ezekből meglehetősen kevés igaz; a globalizációnak nevezett jelenség, úgy, mint a kapitalizmus, sosem látott jólétet hozott el bizonyos helyekre. a jóléttel kapcsolatban meg két véglet van, a kettő között kéne megtalálni a helyes utat: az egyik fetisizálja és abszolutizálja a jólétet, a másik teljesen elveti - a jólét pedig nem rossz dolog, ha nem válik öncéllá).
Pénzpiaci válság: ja, amikor van olcsó és jó áru, akkor tök király a globalizáció, amikor válság van, akkor meg Amerikára köpünk, mert úgyis néhány zsidó bankár csinálta az egészet a páholyában. Csakhogy a jelenlegi válság iskolapéldája a beavatkozó jóléti állam kudarcának, ez az egyik (Fenni, Freddi, ügye; "saját házat minden amerikainak", és tsaik - amik mind állami intézkedések voltak és a Clinton-adminisztrációhoz köthetők, nyugodtan utánanézhetsz).
A másik az, hogy a piacgazdaságnak része a válság - azzal együtt létezik. "Válságmentes gazdaság", nos, az a perfekcionista utópiák világához tartozik, és nem a szabad társadalmakéhoz. Ahogy az ember sem tökéletes, úgy a világa sem lehet az - ezért a rossz jelenségek és a rossz időszakok elkerülhetetlenek, ez van. Ezt vagy elfogadjuk, vagy vissza a tervgazdaságba (a Bogár-félék is nyilván csípnék az ilyesmit, maximum elneveznék valami másnak, és körbevennék indiánmaszkokkal meg füsttel).
A válságot is jobb lenne, ha a sok okoska inkább megpróbálná megérteni, és elemezni, mint ötven éve divatos frázisokhoz kapni egyből mint "köcsög kapitalisták" stb. meg Bayer-féle módra "ki kell találnunk egy harmadik utat" szlogeneket nyomják (ja, mert BZS fejében meg sem fordult, hogy létezik olyan gazdasági forma, amit senki se "talált ki" - a szocializmust persze, azt igen).
Az egyetlen érv, amit mondjuk jobboldaliak szoktak felhozni a globalizáció ellen, az az, hogy megöli a nemzeti kultúrát.
Kérem, amit hamburgerrel meg kólával le lehet nyomni, az meg is érdemli. Másrészt épp a keleti országok példája mutatja, hogy a kettő nem szükségszerűen zárja ki egymást - csak ők képesek okosan csinálni. Viszont egy jelenség teljes elutasítása tőből, hát bocs, de az vérbalos attitűd.
Megjegyzés küldése