2008. november 4., kedd

Utolsó reflexiók az amerikai elnökválasztásról




Amerika proletariátusa és egész Európa jószándékú szocdem tömege már előre örül. Change we can believe in. Hope in Change. Change in Hope. Hölgyeim és uraim, az Egyesült Államok az első fekete ... télapóját készül megválasztani.

Nem kívántam ugyan véleményt nyilvánítani az ami elnökválasztásról, vagy legalábbis mélységében semmi esetre sem, de még az utolsó pillanatban állást foglalok, ahogy illik. És akármilyen jelölt is, és akármilyen is az alelnökjelöltje (aki viszont MILF, és mindez Bidenről nem mondható el), még mindig McCain a jobb választás. Obamával csúnyán pórul járhatunk - sokkal csúnyábban, mint ahogy most képzeljük.

Obama nem egy gyakorlott politikus, hanem egy igazi balos "nevelvény", akit az Academic Left dédelgetett Amerikában. Jó belépő, de nem nálam. Kiváló mozgás, kiváló gesztusok, kiváló beszédtechnika. De ez minden. Mögötte semmi, I repeat, semmi nincsen. Obama egy igazi demagóg, a populizmus korának gyermeke, akinek egyetlen feladata az volt, hogy megtanuljon egy tömegtársadalmat manipulálni - és mitagadás, ez megy neki. McCainnél mindenképpen jobban.

Obama mindenkinek előadja a Megváltás Evangéliumát. Ő mindenkit szeret, mindenkivel jóban lesz. Szereti a muzulmánokat, a keresztényeket, a zsidókat, az európaikat, mindenkit szeret. És békét hoz, nyilván. Ám épp ezért nem tudjuk, mi fog következni; Obama nem a politikai realitások talaján mozog, hanem néhány baloldali lázálomban (Hope, Change, az igazi vizionárius balos hablatyok tárháza), ügyes retorikát és stratégiát használva. A megkapó fekete fiú, aki idáig vitte, és majd Ő Megváltja Amerikát. A probléma azonban az, hogy idővel választania kell majd: kivel és ki ellen van (Carl Schmitt) valójában a politika színpadán. Mint az USA elnöke, ugyanis, nem teheti meg, hogy semleges marad. És amikor döntenie kell, akkor az egy súlyos döntés lesz, és nem is biztos hogy helyes - ám minden töketlenkedéssel azokon fog erősíteni, akiknek az erősődésére a legkevésbé sincs szükségünk.

Az egyetlen "remény" az, hogy Obama nem hajtja végre azt a szoci programot, amiből itt-ott csepegtetett részleteket. Bár igazából nem tudjuk, mit is akar, hiszen egy csomó radikális nyilatkozatát visszavonta (különben nem tudom, miért lepett meg sokakat a szélsőbalos terroristával való kapcsolata - én még a szemöldökömet sem húzom föl erre, aki ilyen háttérrel rendelkezik, annak esetében ezen egy cseppet sem lepődöm meg). De valószínűbb az, hogy megvalósítja. Lesz majd Nagy, Gondoskodó Állam, és az majd jó lesz. Nem lesz viszont innováció sem az egészségügyben sem máshol (Michael Moore és a hozzá hasonló propaganda-paprikajancsik filmtucatjai ellenére az amerikai egészségügy az egyik legjobb a világon - a nem biztosítottak jelentős része nem is kíván biztosítást fizetni, a gazdagok pedig szintén nem fizetnek, mert kifizetik az orvosi ellátást. Azonban az egészségügy innovációja szinte mindig onnan érkezik). Nem lesz erős Amerika a nemzetközi politika színpadán, ami most, főleg nekünk, a lehető legfontosabb lenne - miután Oroszország újra elkezdett ficánkolni, arról nem is beszélve, hogy az iráni elnök tényleg egy kretén.

Bush-ék viszont - sajnos - tényleg elkúrták. De nem ott, ahol a demokraták, és az Európai Értelemben Vett Baloldali Értelmiség gondolja. A Fannie Mae és a Freddie Mac által létrehozott ganajkupacot a gonosz republikánusok el akarták takarítani, de ezt a demokraták rendre megakadályozták. Egy null a Gondoskodó Állam híveinek (de milyen áron?).
Az iraki háborút viszont elkúrták. Sajnálom, pikk-pakk, neoknonokat is bírjuk, meg mindenkit bírunk - egészen az iraki b@szakodásig. Fals érvekkel, fals logikával odamenni, majd beragadni, az bizony ciki. A másik elkúrás pedig a mostani Bailout - ez az erkölcsi alapokat ássa alá. Ha valakik helytelenül bizniszelnek, akkor azok bizony viseljék a következményeket - és ne kapjanak állami segítséget. Bushék tehát elsősorban ezen a két placcon kúrták el.

Obama jól beszél, jól öltözik, hopechange, youcanbelievein. Ugri-burgi balos, hangzatos szlogenekkel. Azt mondja, ami teccik a népnek. Kossuth Lajos, új kiadásban.

Sajnos, most pont ez az utolsó dolog, amire szükségünk van. Egy határozatlan, tapasztalatlan, idealista álmokkal küszködő balosra.

Szóval akkor még egy utolsó kiáltás bele az éjszakába, akárhogy is lesz.
Hajrá, McCain!

16 megjegyzés:

Névtelen írta...

"A Fannie Mae és a Freddie Mac által létrehozott ganajkupacot a gonosz republikánusok el akarták takarítani, de ezt a demokraták rendre megakadályozták."

Ezzel szemben szektikus voltam, utananeztem, es tenyleg igaz!

link:
http://en.wikipedia.org/wiki/Fannie_Mae#Conflict_of_interest
McCain mar 2005-ben megmondta, hogy nagy baj lehet ebbol:
http://www.govtrack.us/congress/record.xpd?id=109-s20060525-16&bill=s109-190

Mondjuk, ezt akarmelyik jozanparaszt is lathatta.


Mondjuk egyvalamit nem ertek. A konziknak miert faj az, ha a leggazdagabb retegnek _kicsit_ megno az adoja (a prolike es a kozeposztalye meg csokken).

gabrilo írta...

rr,


itt van még több:

http://mises.org/story/3128

A másik kérdésre meg: hányszor lefutottuk ezt már:))) De több okból is:

1) erkölcsi: igazolni kéne valamivel azt, hogy megcsonkítják a tulajdonodat és a jövedelmedet - utóbbi még inkább igazolható.
2) a "gazdagok", "tőkések" stb. azok, akik vállalkoznak_és_ezzel munkahelyeket teremtenek. Ha államilag osztogatod a pénzeket, amiket Robin Hood-ként elveszed tőlük, majd a szegényeknek adod, ezzel hosszú távon_épp_nekik ártasz. Adsz nekik segélyt, meg occsó hitelt stb., és közben meg azok lehetőségeit csonkítod, akik egyébként munkát adnának nekik.

Névtelen írta...

"A másik kérdésre meg: hányszor lefutottuk ezt már:)))"
De enm sikerult igazan jol megertenunk egymast, az az erzesem.


1) -jozanparaszt is lassa: nekik nem "faj"
- ok is reszesulnek a kozosbol: pl. a rendorseg, a torvenyek stb. elsosorban az o vagyonukat vedi. Ha maganhadsereget kene fenntartaniuk, lehet, hogy rosszabbul jonnenek ki. stb.
- Most akkor kend aszondja, hogy filozofiailag a fix egykulcsos ado igazolhato?
En ha man ilyen alapokrol akarnam megkozeliteni, akkor aszondanam, hogy szamoljuk ki, hogy ki milyen esellyel fogja igenybe venni az allam szolgaltatasait (amolyan biztositas modjara), es vonjunk le tole annyit.
Ez a gyakorlatban lehetetlen, de a te elmeleted alapjan erre kene torekedni.
Ezt kozeliteni lehet, kerdes, hogy a progressziv, degressziv vagy a linearis adosav kozeliti-e meg jobban.

2) Ez egy _elmelet_.
A gyakorlat mit mutat?
http://en.wikipedia.org/wiki/List_of_countries_by_unemployment_rate
Ki tudsz mutatni valamilyen korrelaciot a munkanelkuliseg es adoztatas merteke kozt?

Egyebkent Kend megin sunyin ervel:
"segélyt, meg occsó hitelt"
En adokedvezmenyrol beszeltem.
Olyanja annak vank, aki dogozik.

Tanulmanyozza ezt:
http://en.wikipedia.org/wiki/Negative_income_tax
Kend neoliberalisabb akar lenni Friedman nal??
innye!

gabrilo írta...

rr,


neoliberalizmus_nem_létezik. Ezt Shenpen remekül kifejtette a válságról szóló cikkében. Pont.

Tisztességesebb liberálisok, sőt még JS Mill is lopásnak nevezte a progresszív adózást:))) És hát, az is:)))

Munkanélküliség és magas adók: nem kell olyan messzire menni. Magyarországon mekkorák az adók? És mekkora a munkanélküliség?:)) Nem olyan nehéz belátni, hogy kevesebb a forrás, és a késztetés is egy prosperáló vállalkozás beindítására, ha egyszer az állam lenyakal anyagilag.

Szóval, még egyszer:

milyen alapon is vesszük el az egyik emberét és adjuk oda másoknak? Én erre lennék kíváncsi. (a klasszikus liberalizmus nem jutott el odáig, mint a mostaniak: el kell olvasni, mit írt Locke a magántulajdonról - nála az szent és sérthetetlen volt. Nála. Még:))

Molnárgörény írta...

Hát, hajrá vagy nem, nem sokra mentél. Höhöhö, csak azt mondhatjuk, hogy nem elég rasszista az amerikai közvélemény, mert ha az lenne, most segített volna - holott Obamával tényleg nem az a baj, hogy néger, hanem hogy egy balos link hülye.

Névtelen írta...

"Munkanélküliség és magas adók: nem kell olyan messzire menni. Magyarországon mekkorák az adók? És mekkora a munkanélküliség?:))"

Konyorgom Magyarországhoz ne az USAt hasonlitsuk man, hanem Braziliat.
Mo-on egyebkent messze nem az Obama-fele kozeposztalynak is kedvezo adokedvezmenyes rendszer van. Fenyevnyire se. Obamatol anyukadnak tobb lenne a jovedelme, nem kevesebb.

"Nem olyan nehéz belátni, hogy kevesebb a forrás, és a késztetés is egy prosperáló vállalkozás beindítására, ha egyszer az állam lenyakal anyagilag."
Jovedelemadorol beszelunk, nem vallalatirol.


"milyen alapon is vesszük el az egyik emberét és adjuk oda másoknak? Én erre lennék kíváncsi."
Erre valaszoltam ezt:
"En ha man ilyen alapokrol akarnam megkozeliteni, akkor aszondanam, hogy szamoljuk ki, hogy ki milyen esellyel fogja igenybe venni az allam szolgaltatasait (amolyan biztositas modjara), es vonjunk le tole annyit.
Ez a gyakorlatban lehetetlen, de a te elmeleted alapjan erre kene torekedni.
Ezt kozeliteni lehet, kerdes, hogy a progressziv, degressziv vagy a linearis adosav kozeliti-e meg jobban."

Egyebkent meg mar ha annyira etikai elmeleti oldalrol akarjuk megkozeliteni, akkor kerdeses, hogy a jovedelem tenyleg aranyos-e a munkaval (annak minoseget is beleertve).
Furka Arpad eseterol gondolom nem hallottal...

Névtelen írta...

Osszeszedtem nehany idezetet "Marxtol", meg a multkori, konzervatorium.hu-s bejegyzesedhez, csak oda nem sikerult elkuldeni:

Az állam irányítóinak mindenekelőtt általában és egységesen a törvények és intézmények olyan teljes rendszerén kell munkálkodniuk, amelynek eredményeképpen már magából az állam rendszeréből és irányításából mintegy automatikusan adódik a közösség és az egyének jóléte.

az állam nem nyelheti el a polgárt, sem a családot; mindkettőt méltányos cselekvési szabadság illeti meg addig a határig, amíg a közérdek vagy az egyének joga sérelmet nem szenved; az államnak mindazonáltal nem kevésbé kell védelmeznie a közösséget és annak tagjait.

Ha tehát akár a közjót, akár egyes csoportok érdekeit kár éri vagy fenyegeti, s az másként el nem hárítható, vagy nem kezelhető, az állami tekintélynek kell közbelépnie.

Noha az államnak minden ember jogát, legyen az bárki, szentül meg kell védenie, és a jogsértések elhárításával, sőt esetleges megtorlásával arról is gondoskodnia kell, hogy mindenki megtartsa a magáét, az egyének jogainak védelmében mégis elsősorban az alsóbb osztályokra és a szegénysorsúakra kell tekintettel lennie. A gazdagok amúgy is körül vannak véve saját védőbástyáikkal, s így kevésbé szorulnak rá az állami védelemre, míg a szegények tömegei, akik semmilyen saját eszközzel nem rendelkeznek érdekeik megvédésére, kizárólag az államra támaszkodhatnak. Ezért az állam a nincstelenek tömegéhez tartozó bérmunkásokat különleges védelemmel és gondoskodással köteles körülvenni.


A munkabér összegét ugyanis szabad megegyezéssel szokták meghatározni, s ennélfogva úgy látszik, mintha a munkaadó eleget tett volna kötelességének, ha megadta a kikötött bért, és ezen túlmenően már más nem terhelné, jogsértés pedig csak akkor történne, ha vagy a tulajdonos tagadná meg a szerződött munkabér kifizetését, vagy pedig a munkás vonakodnék a vállalt munkát hiánytalanul teljesíteni: az államhatalom közbelépése eszerint csak az ilyen esetekben volna jogos, ezeken kívül pedig nem.

Ezt az érvelést méltányos megfontolás után nem egykönnyen és nem is teljes egészében fogjuk helybenhagyni, mivel nem minden részletében tökéletes, hiányzik belőle egy nagyon fontos szempont figyelembevétele. Dolgozni ugyanis annyit tesz, mint a különféle életszükségletekhez, s kivált a létfenntartáshoz szükséges eszközök megszerzése céljából tevékenykedni

Az emberi munkának tehát két jellegzetessége van, az egyik az, hogy személyes, mivel a cselekvőképesség a személyiséghez tartozik, és teljes egészében annak a sajátja, aki használja, s következésképp az ő hasznára van rendelve; a másik jellegzetessége az, hogy szükséges, mivel az embereknek az élet fenntartásához szükségük van a munka gyümölcsére, az élet fenntartását pedig maga a teremtett dolgok természete követeli meg, és ennek a legteljesebb mértékben engedelmeskednünk kell. Ha mármost a munkát csak abból a szempontból tekintjük, hogy személyes, úgy nem kétséges, hogy a munkásnak joga van a kikötött bér mértékét bármilyen alacsonyra szabni; ahogyan ugyanis szabad akarattal végzi a munkát, ugyanúgy szabad akarattal érheti be bármilyen alacsony bérrel, sőt akár bér nélkül is. Egészen másképp ítélünk azonban, ha a személyesség szempontját összekapcsoljuk a szükségességével, amit az előbbitől csak gondolatban lehet elválasztani, a valóságban nem. Életben maradni mindenkinek külön-külön kötelessége, ez ellen véteni pedig bűn. Ebből származik az elháríthatatlan jog mindannak az előteremtéséhez, ami az élet fenntartásához szükséges, e dolgok birtoklását pedig a szegényeknek csak a munkával keresett bér biztosítja. Ha tehát megengedjük is, hogy a munkás és a munkaadó szabadon állapodnak meg egyebek közt a bér nagyságában, akkor még mindig hiányzik egy természetjogi elem, s az fontosabb és ősibb az egyezkedés szabadságánál: hogy a munkabér elégséges legyen a munkás eltartására, amennyiben az illető jóravaló és tisztességesen megdolgozott érte. Ha a munkás kényszerhelyzetben, vagy nagyobb bajtól tartva nyugszik bele ennél keményebb feltételekbe, amelyeket akarata ellenére kell elfogadnia, mivel ezeket a tulajdonos vagy a munkáltató szabja meg, akkor olyan erőszaknak enged, amely ellenkezik a jogszerűséggel.

gabrilo írta...

rr,


Persze hogy anyámnak még Obama alatt is jobb lenne - talán. Én az amcsikat többek között azért becsülök, mert a sok kollektivista szartól úgy ahogy távol tudták magukat tartni. Obama pedig szoci irányba fogja elvinni az USA politikáját - szerinted a "Redistribution of Wealth" szlogenjét mégis hogy kéne értenem? Joe the Plummer megvolt?

Az állam szolgáltatásait pedig úgy veszi igénybe az egyén, hogy megvédi őt és a tulajdonát. Helló. Mert az állam ezért van, és nem azért, hogy Robin Hoodkodjon.

Máshogy teszem fel a kérdést, és meg is válaszolom, hátha úgy érthető lesz:

Tudod hogy hívják azt, aki másra köteles dolgozni? Rabszolgának. Márpedig anyám hetéből 2 nap biztosan "társadalmi munka" címén megy, mert a törvényesen megszerzett jövedelmét nem kapja meg. Hogy is van ez a kizsákmányolás dolog akkor?

"akkor kerdeses, hogy a jovedelem tenyleg aranyos-e a munkaval"

Ezt meg se hallottam. Tudsz objektív mércét? Vagy vissza MArxhoz?:((((((((((((((

gabrilo írta...

rr,


"
Noha az államnak minden ember jogát, legyen az bárki, szentül meg kell védenie, és a jogsértések elhárításával, sőt esetleges megtorlásával arról is gondoskodnia kell, hogy mindenki megtartsa a magáét, az egyének jogainak védelmében mégis elsősorban az alsóbb osztályokra és a szegénysorsúakra kell tekintettel lennie. A gazdagok amúgy is körül vannak véve saját védőbástyáikkal, s így kevésbé szorulnak rá az állami védelemre, míg a szegények tömegei, akik semmilyen saját eszközzel nem rendelkeznek érdekeik megvédésére, kizárólag az államra támaszkodhatnak. Ezért az állam a nincstelenek tömegéhez tartozó bérmunkásokat különleges védelemmel és gondoskodással köteles körülvenni."

Hát bocs, de nem:)))))))))) Meg kell nézni Hobbes-t és a többieket.

ha a gazdagoknak jólét van, akkor kiknek a jóléte van veszélyben? Kik akarják azt elvenni tőlük? A gazdagok egymástól? Na ne már! Épp a tulajdonnal rendelkezőket kell megvédeni a tulajdonnal NEM rendelkezőktől - ez még egy szimpla balos-materialista érvrendszer alapján is megáll. Az állam egyik lényege a tulajdon megvédése - akkor miért pont azoknak a védelme lenne a feladata, akiknél 1) nincs mit megvédeni másoktól, 2) jó sokan is vannak.

Hm?

Nekem úgy tűnik, menthetetlenül szoci vagyol:(((

Névtelen írta...

http://www.judapest.org/tomorrow-never-dies/#comment-42864
Itten terembura egy eleg fontos dologra mutat ra: a gazadasi szabadsag adott torenyi keretek kozt mukodik.
Nincs letezo elvont "gazdasagi szabadsag" ideaja.

Maga szereti a tekintelyalapu ervelest. Hat, bakker.
Ha nem ismerte fel a fenti idezetek forrasat, akkor most csalodtam Magaban. :(
sot, :((((((((((((

"Nekem úgy tűnik, menthetetlenül szoci vagyol:((("
http://konzervativok.blogspot.com/2008/06/konzervatv-stlrl-avagy-hogyan-jtsszunk.html
emlekeztetonek
:)))))))))))))

gabrilo írta...

rr,


A tisztességes bér kifizetésére vonatkozó tétel a Rerum Novarumban, oké. Két kérdésem van.

1) Mikor keletkezett a szöveg?
2) Ma komolyan ez a legnagyobb probléma? II. János Pál miért is beszélt "thinly disguised totalitarianism"-ről a mai szoclib demók kapcsán?

Valamint arra nem válaszolt, hogy is nevezzük azt, aki másra köteles dolgozni - csak én.

gabrilo írta...

PS hála Istennek Erdő Péter szabadpiaci konferenciát nyit meg és nem Thürmer gyuszival bratyizik:))) Van még remény:)))

Névtelen írta...

"Valamint arra nem válaszolt, hogy is nevezzük azt, aki másra köteles dolgozni - csak én."

Ha egy multinál dolgozom és - tegyük fel, simán van ilyen - évi 100 000-et keresek neki, nekem meg kifizet 20 000-et, akkor is rabszolga vagyok?
Tényleg nem tudnak a nagy Rt.-k államabbak lenni az államnál? Biztos?
Egyébként itt kinn a nímeteknél tényleg a magáncégek mutatnak olyan tüneteket, mint otthon az állam, és az állam mutat sok tekintetben makulátlan tulajdonságokat.

"a mai szoclib demók kapcsán"
"As history demonstrates, a democracy without values easily turns into open or thinly disguised totalitarianism."
Izé. Ezt mondta, itten fenn, nem?
És ebben a kérdésben asszem maximális az egyetértésünk.


"1) Mikor keletkezett a szöveg?"
Nem a munkásvédelmi aktuálpolitikai felhangok benne az érdekesek, hanem a szelleme.

gabrilo írta...

rr,


"Ha egy multinál dolgozom és - tegyük fel, simán van ilyen - évi 100 000-et keresek neki, nekem meg kifizet 20 000-et, akkor is rabszolga vagyok?"


Meg tudod oldani magad, mindenféle segítség, mások és irányítás nélkül, hogy megtermeld magadnak, amire szükséges van? Ha igen, akkor nincs szükséged a piacra. Más esetben rászorulsz mások segítségére, ahogy ők is a tiédre, és akkor marad a piac. És igen, lényegesen jobb, mint az államnál - kicsit vicces, ahogy a Nagy Állam hívei szoktak a monopóliumok ellen ágálni, miközben ha az állam gazdasági szerepet vállal, és foglalkoztat, akkor az állam maga A monopólium:)))))))

"Nem a munkásvédelmi aktuálpolitikai felhangok benne az érdekesek, hanem a szelleme."

az ilyen kiadványok_mindig_aktuális kérdésekre reflektálnak, a konkrét viszonyoktól (circumstancia, környülállás, ugye) függetlenül nem értelmezhető. Ma pedig nem ez a legfontosabb és legégetőbb kérdés.
Plusz. A konzervek mindig az adott helyzetre reagálnak valahogyan - ma a veszély a "statism", és nem a munkások bére.

Noch dazu. Én azt is elhiszem, hogy vannak katolikusok, akik vérbalosok - voltak is. De mostantól szeressem a dél-amerikai marxoid katolicizmust?:((( A katolicizmus kül. nézetei nem feltétlenül monolitikusak, ezért is nem ideologikusak. A szoci irányba hajló katolikusokkal pedig én vitatkozom. Most a "szocibb" katolikus nyilatkozatokra, ha nem lennék lusta, biztos tudnék találni válaszul vagy öt olyat, ami meg szembemegy a szocialista cuccossal, és legalább öt fontos szerzőt, akik kemény katolikusokként a szabad piac pártján álltak. Akkor innentől kezdve így van értelme folytatni? Szerintem sose lesz vége:))

És szvsz. a szabad piac az, ami abszolút védhető keresztény alapon. De ez messze vezet, majd máskor.

Névtelen írta...

Ej, ej...
Súlyos félreértések vannak itt.
Nagyon fontos tisztázni egyszer és mindenkorra: én nem a piac ellen ágálok. Sose tettem ilyet.
Én a piac _rossz_ szabályozása ellen ágáltam mindig is.
Szabályozatlan piac meg _nincs_.

"az ilyen kiadványok_mindig_aktuális kérdésekre reflektálnak, a konkrét viszonyoktól (circumstancia, környülállás, ugye) függetlenül nem értelmezhető."
Tehát azt állítod, hogy a szelleme és az általános mondanivalója nem fontos??

"A konzervek mindig az adott helyzetre reagálnak valahogyan - ma a veszély a "statism", és nem a munkások bére."
Én a statism-nél nagyobb problémának látom a "fogyasztói társadalom" nevű izét.

Amúgy meg jó pár fenti kérdésre nem válaszoltál, ha gondolod kigyűjthetem őket.

gabrilo írta...

rr,


A statism és a fogyasztói társadalom összefonódnak, ezt kéne már megérteni. Ahogy én úgy gondolom, hogy piac csak szilárd erkölcs talaján létezhet, és akkor lehetünk igazán szabadok - ha ez nincs meg, akkor jön az állam karjaiba hullás. Ezért mondom, hogy a jobboldali gazdpol és erkölcsfiló összefügg, csakúgy, mint a balos.

És nem, az ilyen kiáltványoknak szerintem nincs "általános mondanivalója" - olyan a Szentírásnak van:)