No, elöljáróban: én azért igyekszem különbséget tenni iszlám és iszlamizmus között. Előbbi egy vallás, utóbbi egy forradalmi terrorista mozgalom. Egyesek korunk marxizmusának nevezik. És én ezzel nem is kívánok vitázni: ugyanis így van.
A kérdés nem az, hogy egy vallás veszélyt jelent-e Európára és a nyugatra, hanem hogy egy forradalmi mozgalom, azaz az iszlamizmus veszélyt jelent-e? Igen, veszélyt jelent. Nem kicsit.
Hogy kik a legfőbb szövetségesei az iszlamistáknak? Egyszerű: civilizátoraink és aufklérerjeink, a balliberális relativizmus zászlóvivői. Másról nem is nagyon tudnak ugatni, csak "toleranciáról" meg "kultúrák közti párbeszédről" esetleg "mediációról" meg egyéb rózsaszín felhőkről. Ezért részben egyet kell értsek Seres Lászlóval (részben meg nem, de erről később). Miután korábbi munkásságuk révén rendesen meggyengült kultúránk, és annak erkölcsi alapjai, az iszlamistáknak a "toleráns Európa" biztonságos placc. Itt lehet zsinagógákat gyújtogatni, gyilkolászni, mert mi "toleránsok" vagyunk. Toleranciánk bármeddig kiterjed.
Egészen odáig, hogy számos nyugati városban tízszeres védőháló szükségeltetik a zsidó iskolák köré, mert szélsőbaloldali ifjak karöltve néhány radikális iszlamistával rendszeresen megtámadja azokat. Ám mivel a baloldal ab ovo a szabadság védelmezője, ezért ez nem probléma.
Meg aztán hogy nézne már az ki, ha a liberális Európa megsértené egyes iszlamisták "emberi jogait", esetleg megbántaná őket valamivel! Az más kérdés, hogy minden egyes karikatúra alkalmával megindul a Grand Declaration of War a nyugat felé, az nem probléma. A lényeg az, hogy az iszlamisták emberi jogai nem sérülhetnek, nem iszlamista emberek megsérülhetnek persze. Aztán ha valaki mégis fölemeli a szavát, beindul a "rasszizmusról" szóló kánon az emberi jogok védelmében, amihez azonnal csatlakozik a balliba szellemi krémje. TGM rittyent három-négy cikket hetente a büdös rasszistákról. Nyilván az új osztályharc bázisaként amúgy védelmébe is illene venni az iszlamistákat. Majd leszedik róluk a végén a hamis tudatot, és megvalósul a komenyizmus.
Nem semmi azért a nyugati balliberálisok logikája: ha párszáz kopasz felvonul, akkor mindegyik azonnal fasiszta újjáéledésről nyekereg, de a többszázezer európai iszlamista smafu. Az antiszemitizmus is csak a kopiktól elfogadhatatlan, ha iszlamisták gyújtogatnak zsinagógát, az biztos a szólásszabadság megnyilvánulása - európai módra, persze.
És egyébként még csak nem is a liberális demokráciát védem vehemensen, mint Seres. Sőt. A liberális-demokrata relativizmus az egyik kulcs annak megértéséhez, hogyan jutottunk idáig.
És épp ezért: Antal Dániel is téved. A jogok ugyanis nem összeegyeztethetőek - egy kritikus határ után semmiképpen sem. Ezért a jogi nyelvezet a liberális autonómia-követeléssel maximum egy csekély Kant-utánérzés marad, vegyítve valami modernista hablattyal. Bizony, a kényszer alkalmazása még mindig szükséges, a kérdés az, milyen helyzetekben alkalmazunk kényszert; valamint az, hogy milyen helyzetben van szükség valamely jog korlátozására. Kekest beledöngölöm mindenki arcába: a jó élet feltételeit meg kell védeni. Ha valaki "emberi jogaiból" meg "autonómiájából" fakadóan a jó élet előfeltételeinek elpusztítására/megnyírbálására tör, azt korlátozni kell autonómiájában és szabad mozgásában (jogaiban), ahhoz, hogy a jó élet feltételeit megvédhessük. Éppen ezért ez: "A megfelelő válasz ezekben a helyzetekben nem az egyik alapjog korlátozása a másik javára, hanem a szabadságjogok teljes rendszerének együttes megerősítése - így a szólásszabadság mellett a vele néha konfliktusba kerülő vallásszabadság és az emberi méltóság védelme."
valójában nem mond semmit. Azért hangsúlyozzák ugyanis sokan az összeférhetetlenséget, mert az nagyon is gyakori: ha nem lenne összeférhetetlenség bizonyos helyzetekben a jogok között, mitől van annyi problémánk? De azt hiszem, a válasz is kitalálható:
"A Korán mechanikus, szó szerinti olvasására épülő iszlám fundamentalizmussal szemben ugyanúgy kell védekezni, mint a Bibliát vagy a világi alkotmányt szó szerint és töredékesen olvasó keresztény vagy jogi fundamentalistákkal szemben. A kezükbe kell adni a szövegek megértésének hatalmát"*
A probléma tehát a felvilágosulatlanság. Ha az aurklérerek/emberi jogi fundamentalisták kezelésbe veszik a fundikat, akkor azok majd jobb belátásra térnek. A régi aufklérista hit abban, hogy ha jól belemondunk valamit az emberek arcába, majd úgy csinálják, mert jól meggyőzzük őket. A világ pedig nem így működik, az van. De úgy tűnik, a felvilágosodás hite tovább él. A feladat tehát adott, a sötétségbe a fényt be kell hozni/vinni
Hajrá.
*az idézetek nem tudom AD-től származnak-e, de egyetértően idézi őket.
ps. a Heti Válasz is emlegeti a témát PF kapcsán.
9 megjegyzés:
No, azt hiszem nagyon jól látod a helyzetet:)...
Amit viszont talán nm értek teljesen, az az, hogy te tképpen Seressel miben nem értesz geyet. Seres nem a demokráciát, hanem a jogállamot és a szabadságot tartja fontosnak. By the way, én is. A liberális-relativista maszlagot ő ugyan úgy elutasítja, mint te vagy én, ha nem még talán jobban. Vagy szólj, ha szted nem így van:).
Seres a liberális demokrácia védelmére kel: ezt pedig maximum részben tudom elfogadni. Effektíve az emberi jogokat kéri számon amazokon, és pont ilyen alapon is érvel. Ezért tudok csak félig-meddig egyetérteni vele. Sajna, szvsz a liberális demokrácia önmagában képtelen megvédeni magát az ilyen fenyegetésekkel szemben, ahogyan képtelen volt megvédeni magát anno a szocializmusokkal szemben is.
Ellenben - ha jól rémlik - Seres intenzív támogatója az iraki háborúnak. Na, az nem. Irak egyrészt szekuláris állam, úgyhogy az "iszlámfasizmus" elleni küzdelemhez semmi köze nincsen. Másrészt az a kedves demokratikus hit, hogy a demokrácia terjesztésével automatice csökken a terrorizmus esélye, csődöt mondott (ami azt illeti, az ún. demokráciák sosem voltak mentesek a terrorizmustól - sőt, a terrort a modernitás hajnalán épp demokraták indították el). Tehát iraki háború no, bevándorlási politika keményítése yes, rend és törvény keményítése yes.
Az a baj, hogy nem tudunk semmit fölmutatni velük szemben. A "demokrácia" felmutatása ugyanis édeskevés. Ezzel csak saját magukat igazolják bármilyen helyzetben. Ha Európa nem tud felmutatni erkölcsi gerincet (ami keresztény, szorri, ez van, hogy egy klasszikust is idézzek, akinek nem teccik, el lehet menni), megette a fene az egészet.
Amúgy a logika ugyanaz, ami a honi helyzetben - és ebben abszolút egyetértek Seressel: ha földobod a cigány-parát, akkor rasszista vagy, egyél meszet. A ballibák ugyanezt nyomják nyugaton az iszlámmal kapcsolatban. Majd ha naponta ötször lesz kötelező Mekka felé fordulni, pisloghatnak, hogy mennyire szolgálták a szabadság ügyét. Akkor aztán nem lesz multikulti, ami most biztosítja a zöld utat az iszlamizmusnak!
Persze a balliba fröcsögők a lemészárolt keresztények ügyében nem pampognak, azoknak úgy kell ha egyszer keresztények, gondolom én.
CSapongok egy kicsit, de talán kivehető a lényeg:)
Szerintem az (erőszakosabb és primitívebb) "iszlamisták" létezése és tevékenysége ha nem is 100, de kb. 70%-ban a nyugati liberalizmusnak köszönhető. Először is exportálták a modernizmust, a nyugati liberális politikai stílust, ezzel együtt a demokráciát keletebbre. Ennek következménye most visszaüt kelet felől.
Másrészt ("antirasszizmus" és "vallási egyenlőség" címszó alatt) beengedték a leggyanúsabb elemeket az addig érintetlen európai országokba is (pl. Észak-Európa).
Ez nem csak azért volt ésszerűtlen, mert gyanús elemekről van szó, hanem mert egy másik ethnikumról, más szokásokról, más kötelességekről stb. van szó, amelyek ritkán tudnak zavartalanul egymás mellett élni, és fölösleges dolog megkockáztatni, hogy "talán most mégis sikerülni fog".
A harmadik ok az al-Nakba, Izrael létrehozása a palesztin területen, valamint az USA és a különféle nemzetközi szervek támogatása Izrael politikájának. Aki nem látja, hogy az iszlamisták célpontja elsősorban Izrael és az USA (ergo a zsidóság ütőképes hatalmi tényezői + a zsidóság intézményei általában), az nem értette meg, hogy Európa miért csak a kevéssé minősített második helyezett az áldozatok sorában.
Kedves Gabrilo!
Talán felületességből, talán műveletlenségből alaposan félreéted érvelésem természetét. Ez azért bosszantó, mert meglehetősen élesen fogalmazol - márpedig olvasás előtt írni tiszteletlenség a vitapartnerrel szemben, igazán nem konzervatív értelmiségihez méltó cselekedet. Az általad is idézett érvelése éppenséggel nem aufklérista, hanem a bibliai hermeneutika hagyományából származó megközelítést tükrözi. Ez pedig ugyebár nem a felvilágosodás hagyománya. Ez a hagyomány egyébként nagyon konzervatív és a modernizmus előtti időkre megy vissza.
A jogok összahangjának, a konfliktusba kerülő jogok közötti konfliktus igazságos ítélettel való feloldásának bölcsessége a mindenkori bíró feladata. Se nem aufklérista, sen nem relativista álláspont, hogy a törvényhozó ne mondjon le egyes szabadságjogokról ab ovo csak azért, mert azt hiszi, hogy a bíró nem lesz képes az egymásnak ellentmondó szempontokban bölcs ítéletet hozni.
Az érvelésem nem relativista, ezzel ellenkezőleg, objektivista, hiszen amellett érvelek, hogy néhány terrorista miatt nem lehet relativizálni európai civilizációnak alapértékeit, az európai embereket, a szabad művészeteket és a tudományt megillető szabadságjogokat. Pont fordított következtetés logikus a cikkemből: a büntetőjog eszközével kell fellépni a rendbontókkal szemben, és nem szabad eleve lejjebb adnunk a mércét.
Úgy gondolom, hogy felületességed bizonyítéka, hogy mindenkibe, akibe bele akarsz kötni, ugyanazokat az érveket lököd bele, amit tanítottak valami konzervatív-képzőbe: relativizmus, aufklérizmus, modernizmus. Felkészültségedet minősíti, hogy nem ismersz fel egy alapvetően nem modernista, nem relativista érvelést.
Bár szándékaid nemesek, lelkesedésed pedig dícséretes, úgy gondolom, hogy az iskolapadban van a helyed.
Az igazságos ítélet nagyon gyakran tartalmazza valamelyik jog korlátozását - emellett érvelek, te pedig ezt tagadod. Az pedig eszedbe sem jut, hogy azokat véded a jogi dumával, akik ezekre a jogokra magasról sz@rnak (és lehet, hogy bizonyos esetekben még nekik is van igazuk).
Én pedig nem vagyok objektivista. Lásd Polányi M. A különös helyzet pedig a megszokottól eltérő megoldásokat követel, az ellenkező érv jogi fundamentalizmus (lehet, hogy Carl Shmittnek mégis igaza van néhány dologban?).
Azért kötök bele ezekkel a jelzőkbe bizonyos emberekbe, mert bizonyos jelenségeket így neveztünk el. Aki a világot egy bazinagy tanteremnek képzeli el (ahogy Te teszed pl, és utolsó mondatod méltó példa erre - gyk. iskolapadban a helyem, és mondjuk te vagy valami hasonlóan művelt arc világosíthatna föl), és úgy gondolja, hogy a felvilágosítás meg a "hermeneutikai tudás átadása" vagy akármi megszünteti a problémákat, az aufklérista. Aki a jogok nyelvén beszél folyamatosan, és semmilyen konkrét helyzet miatt nem hajlandó engedni a jogokból és nem tűr el korlátozást, az jogi fundi-modernista.
Úgyhogy a te iskolapadodból ha lehet, kimaradnék. Az én érvelésem lehet, hogy offenzív, talán még sértő is lehet (ha igen, azért elnézést, szerintem nem az), de semmiképpen sem olyan mint a tiéd: én, mint felvilágosult megmondom a frankót, meg hogy kinek van helye az iskolapadban.
Hm, még valami,
1) "értelmiségi" semmiképp sem vagyok. Az megint egy más cég, utána lehet nézni.
2) "akibe bele akarsz kötni, ugyanazokat az érveket lököd bele, amit tanítottak valami konzervatív-képzőbe"
Akkor vsz. Te meg azokat nyomod, amiket a libsiképzőben nyomtak beléd. Pl. "rasszizmus". Ezt pl. többször is rámnyomtad legutóbb, további bizonyítás nélkül, de ez olyan jól hangzik - míg az én jelzőim mögött igyekszem felsorakoztatni érveket, a "rasszizmus" mint jelző úgy tűnik, ezek nélkül is működik.
Pont fordított következtetés logikus a cikkemből: a büntetőjog eszközével kell fellépni a rendbontókkal szemben, és nem szabad eleve lejjebb adnunk a mércét.
Nem szabad lejjebb adni a mércét, szerintem sem. Ami 2001. szeptember 11-én iszlamista gyakorlattá vált, az nem bűncselekmény, hanem háború. És úgy is kell kezelni.
Gabrilo - nem kell visszamened az iskolapadba, de ennek a következményeit is viselned kell. Valójában te nem velem vitatkozol, hanem valami megfoghatatlan, baloldalinak és liberálisnak vélt szellemmel szemben: pl. a rasszizmus szót nem tudom, mikor írtam le utoljára. Nevetséges, ha egy konzervatív érv nem találkozik az előítéleteddel, akkor azt lelibsized.
Miklós: ne engedj a fizika szigorú gondolkodásmódjából. A háborút fogalmilag két ország, vagy szövetségek vívják egymás ellen, a polgárháborút pedig egy országon belüli rivális hatalmi csoportok. Az érvénytelen általánosítás a tudományban nem megengedett, a közéletben pedig butasághoz vezet. Az általad emlegetett iszlámista gyakorlat, amennyiben az iszlám nevében elkövetett terrorcselekményekre és terror-fenyegetésekre gondolsz, nem háború, hanem egy bűnözői gyakorlat. Nincsen szükség statáriumra, elég a rendőrség. A szabadságjogaink értékesebbek annál.
AD,
ne terelj. Lesz@rom, milyen jelzőket veszel magadra éppen. Semmi megfoghatatlannal nem vitatkozom: a Konzervatóriumon kétszer is sikerült lerasszistáznod. Mikor először megtetted, megkérdeztem, "miért is"? Válaszul pedig mégegyszer felemlegetted rasszista mivoltomat egy másik topikban - majd azt sem támogattad meg érvekkel.
Egyébként az "antiszemitizmus" meg a "rasszizmus" valóban jó érvek, mint bunkósbotok, kiválóan működnek, az érvek alól a forgatója föl vagyon mentve. Köszöntem szépen.
Megjegyzés küldése