2008. május 10., szombat

Napi ajánlat II +Közkívánatra

No.

Tölgy a teakratáknál írt rövid értekezést Lars von Trier két filmjéről. Ezidáig csak a Dogville-t volt szerencsém megtekinteni, és csak javasolni tudom a megtekintését: minden bizonnyal az egyik legjobb kortárs demokrácia-kritika (alázás?), amit vászonra vittek. Ajánlom meggyőződéses demokrata barátainknak, hátha... Ugyanis tanulságos.
Lehet, hogy a demokrácia mégsem megoldás a problémáinkra? Lehet hogy nem ez a Final Station of History? Hégel zokogna.

Meg is találtam a korábbi bejegyzésemet róla, frissen a film után így (úgyahogy):

Nokérem, az van, hogy ajánlották nekem erősen Lars von Trier Dogville c. filmjét. A film pedig jó, ezutón javallom mindenkinek, aki még nem látta volna. Bár gondolkodtam rajta, péntek estémet (höh. tanulás helyett?) rászánjam-e a filmre, jó hosszú, de nem bántam meg. S minthogy az élmény friss, nyilván egy darabig gondolkodnom kell még rajta. Nem egy egyszerű darab.

Első gondolatok...

A film alapvetően kérdőjelez meg ma magától értetődő dogmákat. Nem, nem valamiféle forradalmi gusztustalanságról van szó - a széleskörben elterjedt mítoszokról.
Nagyon (és tényleg nagyon!) röviden: a békés, isten háta mögötti kisvárost lövések zaja zavarja meg, és egy lány próbál meg menekülni a város szélén lévő hegyeken keresztül. A város egyik lakója meglátja, és segíti leplezni, mikor keresik.
A városban mindenki ismer mindenkit, összesen 15 lakója van, és leülnek tanácskozni, mi van ezzel a szökevény lánnyal, és főleg mi legyen vele. Két hetet adnak neki, végül úgy döntenek, maradhat. Igyekszik segíteni mindenkin, de eleinte mindenki azt mondja, nincs szüksége a lány segítségére. Aztán akad mindenhol egy kis tennivaló. Majd a sok rendőri keresés nyomán elkezdik még jobban terhelni a lányt - summa summárum, először szimpla rabszolgája lesz a városkának, majd a végén a láncra vert szexuális rabszolgája.

Tehát, mi ebben a fontos? Semmiféle kényszer nem volt a város lakóin, melynek során olyan döntéseket hoztak, hogy a lány a város rabszolgája legyen. Szabad társalgás és viták révén maguk a város lakói döntöttek így.
Majd a végén ismét megérkeznek a "fekete autók", leghátsóban a leány édesapja, a maffiafőnök. A lány sétál, és elkezd gondolkodni, mit tegyen, mit tehetne. a kérdés az, valóban a legjobbra törekedtek-e a város lakói, mármint erejükből fakadóan? És így, e törekvéssel igazolható-e, amit tettek? Hiszen a lány ezt a véleményt védi apjával szemben. Majd a dolog megfontolása után a válasz egyértelművé válik a lány számára: Nem.
A maffiózok a legkisebb gyerektől a legidősebb emberig mindenkit lemészárolnak, és a falut porig égetik - igazságot tesznek. Majd pártfogója fejébe maga a lány röpít golyót. Csak a kutyát hagyják életben.
Legelőször azon gondolkodtam, vajon a fickót miért nyírták ki, aztán rájöttem, ha ezt nem tudom, nem néztem elég figyelmesen a filmet.

A bűn pedig bűn, ha demokratikusan megszavazott, ha nem.
Ofkorsz, a filmet még egyszer legalább meg kell nézni.

Nincsenek megjegyzések: